Extravagancia a kerékpársportban: a randonnőr mozgalom

Bozót | 2013-07-29  | 6 hozzászólás

• cimkék:
• randonnőr, 
• randonneur, 
• BRM, 
• kerékpár, 
• bringa 

Tweet

Magyarországon a randonnőr (a nemzetközi gyakorlatban: randonneur) túrák a teljesítménytúrázók körében még kevéssé ismertek. Holott maga a mozgalom gyökerei egészen a 19. század végéig nyúlnak vissza. Az első ilyen teljesítménytúrát ugyanis 1897-ben rendezték meg Róma és Nápoly között. A ma már randonnőr teljesítménytúraként teljesíthető Paris-Brest-Paris-t pedig 1891-ben rendezték meg először.

Definíció szerint a randonnőr egy olyan kerékpáros, aki az ACP (Audax Club Parisien) által meghatározott feltételek mentén legalább 200 kilométeres teljesítménytúrán vesz részt. Ezeket a BRM (Brevet Randonneurs Mondiaux) betűszóval is illetik. Az ACP felügyelete alatt szervezett leghosszabb teljesítménytúrák 1000 km-esek. Az ennél is hosszabb teljesítménytúrák szervezését a testvérszervezete, a Les Randonneurs Mondiaux felügyeli.

A BRM teljesítménytúrák nonstop jellegűek, vagyis nincsenek felosztva rövidebb etapokra. A randonnőröktől a közlekedési szabályok betartása mellett a többi résztvevővel és más közlekedőkkel szembeni baráti magatartást is elvárják. A versenyjelleg csökkentése érdekében a szintidők esetében nemcsak egy maximum, hanem egy minimum értéket is meghatároztak.

A legnépszerűbb BRM teljesítménytúra típusok a következők: BRM 200, BRM 300, BRM 400 és BRM 600. (Ezek esetében 13,5, 20, 27 és 40 óra a maximális szintidő.) Ezek egy adott évben történő teljesítésével super randonneur címet szerezhetünk. A következő szintet képviselő 1000 km-es BRM-nél 75 óra, az 1200 km-esnél 90 óra a szintidő. Egy külön típust képvisel a 600 km hosszú Super Randonnée, mely több mint 10 ezer méter szintkülönbséget foglal magába és a teljesítéséhez 50 óra áll rendelkezésre. A Fléche pedig tulajdonképpen egy 24 órás csapatidőfutam.

A jelenlegi szabályok szerint a legmagasabb szintű randonnőr elismerések a Randonneur 10000 és a Randonneur 5000 címek. Ezek eléréséhez legalább az elnevezésben is szereplő randonnőr km-t kell teljesíteni, mellyel azonban egyéb, minőségi követelmények is járnak.

A BRM-ek a nagyjából 200 km-ben maximalizált leghosszabb egynapos és a ultra távú nonstop versenyek (köztük az 5.000 km-es Race Across America – RAAM) között biztosítanak egy többé-kevésbé folyamatos átmenetet. Ennek megfelelően a randonnőrök között a teljesítménytúrázók és a világvándorok mellett az ultra biciklisek is megtalálhatóak.

A résztvevők motivációja tehát eltér, a túrák során tapasztalt élményeik mégis hasonlóak. Randonnőrnek lenni ugyanis egy életszemlélet. Egy elkényelmesedett külső szemlélő szemében ez akár extravaganciának is tűnhet. A randonnőrök azonban nem csinálnak semmi egyebet, csupán kilépnek a komfortzónájukból, miközben a lehető legteljesebb harmóniára törekszenek a természettel. Ennek az „extravaganciának” az egyik megnyilvánulása, hogy a randonnőrök éjszaka is hódolnak kedvenc időtöltésüknek. Pihenés gyanánt nem az ágy kényelmét keresik, hanem sok esetben buszmegállókban, vagy az út mellett a fűben alszanak. A randonnőrködés tehát közelebb visz a természethez (és a helyi volántársasághoz...), rávilágít arra, hogy milyen kevéssel is beéri az ember.

A randonnőrködés így tehát egy rég elfeledett szellemet tükröz, amikor még a „support kocsik” helyét a kis vidéki vendéglők töltötték be. Az viszont már más kérdés, hogy egy 1200 km-es BRM-et váltóruha nélkül teljesítő randonnőr zárt térben nem egy kellemes társaság...
A randonnőrök egy nagy családot alkotnak. Nincs olyan hétvége, amikor tagjaik ne tekernének valamelyik kontinens útjait koptatva. A legelhivatottabbak (köznapi értelemben: legőrültebbek) évente akár több 1200 km-es BRM-et is teljesítenek.

Egy hosszabb BRM esemény teljesítése mindenkinek mást és mást jelent. Számomra az éjszakai tekerés benne a legvonzóbb. Ez ugyanis nem csupán a közhelyesnek tűnő, „a világ új oldalával való megismerkedés” lehetőségét adja meg. Éjszaka az egyes településeken és az erdőkön való átkelés ugyanis számos élménnyel is gazdagított. Utóbbiak akár „kísértetiesnek” is minősíthetőek. Emellett azonban több ilyen alkalommal sikerült „farkasszemet” néznem őzzel. Egyik legmaradandóbb élményem, amikor útvonalbejárás keretében a Mecsek kanyargós útjain bicikliztem az éjszaka kellős közepén, szemerkélő esőben Pécs és Orfű között. Talán soha se kerültem olyan közel a természethez még aszfaltúton, mint ott, akkor. Természetesen a természet simogató keze mellett egy-egy BRM túrán nagy „pofont” is lehet kapni. De ez is része a BRM túráknak, így alkotnak kerek egészet.

A BRM túrázók saját árnyékuk kergetése közben azt gyakran át is lépik. Növelik a saját teljesítőképességüket, a komfortzónájuk határait folyamatosan átrajzolják. Egy 1200 km-es teljesítménytúra után minden elérhetőbb lesz.

Bár minden teljesítménytúrának megvan a maga szépsége és nehézsége, a csúcsot azonban kétségtelenül az 1200-as BRM túrák képviselik. Ezek ugyanis nem csupán a hosszukkal, hanem erős nemzetközi jellegükkel is kitűnnek a rövidebb túrák közül. És így a legközelebb állnak a mitikus Paris-Brest-Paris-hoz. Egy 1200-as teljesítménytúra egy igazi kerékpár-bemutató. Ennek során az a legizgalmasabb kérdés, hogy hogyan lehet jellemzően egy „hagyományos” országúti versenykerékpárból egy világjáró kerékpárt csinálni. Ebben minden bizonnyal az olasz kerékpárosok a legügyesebbek, akik bárhol megfordulnak, mindenhová magukkal viszik a már művészetszámba menő kerékpáros kultúrájukat. (Leonardo ma minden bizonnyal kerékpárokat tervezne valamelyik manufaktúrának.) Ennek során az alvó, kihalt, magába zárkózó települések csendjét éjszaka kedélyesen beszélgető olasz kerékpárosok törik meg...

A minden kétséget kizáróan legnépszerűbb Paris-Brest-Paris mellett számos egyéb 1200-as esemény található világszerte. Kifejezetten ínyencségnek tekinthető az Alaszkában megrendezésre kerülő Big Wild Ride vagy az üzbég Tashkent-Samarkand-Tashkent. De a jövő évi izraeli túra is minden bizonnyal igazi kulturális csemege lesz. Az európai kontinens idei 1200-asai is remek események: London-Edinburgh-London (Egyesült Királyság), Madrid-Gijon-Madrid (Spanyolország), Superbrevet Scandinavia (Dánia-Svádország-Norvégia), Sliven-Varna-Sliven (Bulgária), Herentals-Paris-Cosnes/Loire-Reims-Herentals (Belgium). Az idei évben először került megrendezésre Magyarországon BRM 1200-as túra, a Tour de Transdanubie. Ezen 9 ország képviseletében 3 kontinens 58 kerékpárosa vett részt.

A BRM túrák sorában azonban egyértelműen a legnek a TRANSRUSSIA számít a maga 10.464 km-es távjával és 40 napos szintidejével.

Székely-Molnár Ákos
Representative Randonneurs Hongrie

Forrás:
Audax Club Parisien 
Les Randonneurs Mondiaux 
Randonneurs Hongrie 
Tour de Transdanubie 
London-Edinburgh-London
Madrid-Gijon-Madrid 
Superbrevet-Scandinavia 
Sliven-Várna-Sliven 
Herentals-Paris-Cosnes/Loire-Reims-Herentals 
TRANSRUSSIA 

Képek: randonneurs.bc.ca, grandrandonneurs.hu (Marco Cerica, Szauer Regina)