Harold Abrahams igaz története
- cimkék:
- Harold Abrahams,
- olimpia,
- Tűzszekerek,
- 100 méter,
- Eric Liddle,
- film,
- futás
"Én gyorsan futok. Talán a világon a leggyorsabban. És meg akarom nyerni az olimpiát!" mondja edzőjének a "Tűzszekerek" című film főhőse, a megszállott brit sprinter.
Tűzszekerek
Az 1981-ben készült film Harold Abrahams pályafutásának állít emléket, bemutatva kapcsolatát edzőjével, Sam Mussabinivel, küzdelmét a skót vetálytárssal, Eric Liddle-lel és végül az 1924-es Párizsi Olimpián nyújtott hihetetlen teljesítményét. A Tűzszekereknek köszönhetően Abrahams az atlétika történelem egyik legismertebb alakja lett. De vajon mennyire hű a film a valósághoz és mit érdemes még tudnunk Harold Abrahamsről?
Az első olimpia
Harold Maurice Abrahams 1899 december 15-én született az angliai Bedfordban, jómódú, zsidó családba. Származása miatt Abrahams egész életében kisebbrendűségi komplexusban szenvedett, talán innen eredt hihetetlen akaratereje és kiolthatatlan győzni akarása. A család életében az atlétika fontos szerepet játszott, Harold idősebb bátyja, Sidney "Solly" Abrahams az 1908-as és 1912-es olimpián is tagja volt a brit atlétikai csapatnak, és a kezdetektől támogatta öccse atlétikai próbálkozásait. Harold már nyolc éves korában indult gyermekversenyeken, és 12 évesen 14.0-val nyerte meg első 100 yardos versenyét. Cambridge-i diákként az oxfordi vetélytársakat sorozatosan legyőzve szerzett hírnevet magának. 1920-23 között nyolc győzelmet aratott 100, 200 méteren és távolugrásban. Kevéssé ismert tény, hogy Abrahams már az 1920-as Antwerpeni Olimpián is képviselte hazáját, de sem 100 sem 200 méteren nem sikerült döntőbe kerülnie, távolugrásban csak a 20. helyen végzett és a 4 x 100-as brit váltócsapattal sem sikerült érmet szereznie.
Készülés Párizsra
Abrahams következetes edzésmunkával készült az 1924-es Párizsi Olimpiára, az amerikai sprinterek legyőzésére, amikor 1923-ban váratlanul új ellenfele akadt. Eric Liddle, egy skót sprinter 9.7-es időt futott 100 yardon, ezzel maga mögé utasítva Abrahamst, aki akkor még csak pár alkalommal volt képes hajszálnyival belül kerülni a 10 másodpercen. Abrahamst szíven ütötte a felfedezés, hogy egy másik brit atléta győzheti le kedvenc távján. Talán ennek is tulajdonítható, hogy pár hónappal később, az akkori hagyományokkal szakítva, merész lépésre szánta el magát: felkérte Sam Mussabinit, a kor egyik leghíresebb profi edzőjét, hogy irányítsa felkészülését. Így ő lett az első olyan brit amatőr atléta, aki fizetett személyi edzőt tartott. Edzései során Abrahams kimondottan a 100 méteres távra készülve tökéletesítette rajtolását és futósítílusát. Mussabini felfogadását egyébként éppen Liddle javasolta Abrahamsnek.
Valószínűleg nagy megkönnyebbülés volt Abrahams számára, amikor 1924 elején Liddle bejelentette, hogy vallási meggyőződése miatt (mélyen hívő keresztény volt) nem indul az olimpián 100 méteren, mert nem tudna futni a vasárnapi előfutamokon. Így Liddle-t átnevezték 400 méterre, ahol egyébként bátor versenyzéssel meg is szerezte az olimpiai aranyat hazájának.
Az olimpia közeledtével, amikor Abrahams megtudta, hogy kimagasló eredményeinek köszönhetően nem csupán kedvenc számában, de 200 méteren, 4 x 100-as váltóban és távolugrásban is indítani kívánják, névtelen levelet küldött a Daily Expressnek, melyben kritizálta a döntést, rámutatva, hogy nincs esélye jól teljesíteni, ha ugyanazon a napon délután kettőkor kell távolba ugrania, majd fél háromkor pedig 200-on rajthoz állnia. Levelét mint "Egy Nemzetközi Hírű Atléta" írta alá. Az üzenettel elérte célját: a távolugró versenyről visszavonták nevezését.
A második olimpia
Az 1924-es Párizsi Olimpián 100 méteren a két híres amerikai sprinter, Jackson Scholz és Charles Paddock (a táv 1920-as olimpiai bajnoka és világbajnoka) voltak Abrahams legfőbb ellenfelei. Abrahams a 100 méter második elődöntőjében mutatta meg először, mire képes, 10.6-os idővel új olimpiai és brit nemzeti csúcsot futva. Ugyanennyit sikerült futnia másnap az elődöntőben is, majd ugyanezen idővel nyerte meg a döntőt is. Ezzel ő lett az első európai - és első brit - atléta, aki olimpián 100 méteren győzni tudott. Brit atlétának ezt a bravúrt csak 68 év múlva sikerült megismételnie (Linford Christie, 1992). Az 1924-es olimpián Abrahams a 4 x 100-as váltóban első emberként futva még egy ezüstérmet is nyert (41.2).
Az Abrahams-Liddle párharc
Bár 100 méteren elmaradt az összecsapás, kevésbé köztudott tény, hogy egy másik távon azért megmérkőzött a két vetélytárs: 200 méteren mindketten döntőbe kerültek az olimpián. Itt Liddle végül harmadik, Abrahams viszont csupán hatodik (utolsó) helyen ért célba, a győzelmet az amerikaiak szerezték meg.
Az olimpia után
Egy évvel az olimpia után Abrahams távolugrás során súlyos lábsérülést szerzett, így fel kellett hagynia a versenyzéssel. Az atlétikától azonban nem távolodott el, sportközvetítéseket és sportújságírást vállalt, több atlétikai témájú könyvet írt, és képviselte Angliát és Észak-Írországot a Nemzetközi Amatőrt Atlétikai Szövetségben (IAAF). 1968-1975 között a Brit Amatőr Atlétikai Szövetség elnöke volt. 1978 január 14-én halt meg Enfieldben.
Olimpiai adatok - Párizs, 1924
Érdekesség, hogy ezen az olimpián művészeti versenyt is hirdetettek, és az első magyar olimpia aranyérmes Hajós Alfréd így építészként is begyűjthetett egy érmet.
Résztvevő országok száma: 44
Résztvevő sportolók száma: 3092
A magyar érmesek:
Arany (2): Pósta Sándor dr (kardvívás, egyéni), Halassy Gyula dr. (agyaggalamb-lövés, egyéni)
Ezüst (4): Somfay Elemér (ötpróba), Kardcsapat (Berti László, Garai János, Pósta Sándor dr., Rády József, Schenker Zoltán, Széchy László, Tersztyánszky Ödön, Uhlyárik Jenő dr.,) Hajós Alfréd, Lauber Dezső (művészeti verseny, építészet), Keresztes Lajos (Kötöttfogású birkózás, könnyűsúly)
Bronz (4): Bartha Károly (100 méteres hátúszás), Tőrcsapat (Berti László, Lichtneckert István dr., Pósta Sándor drc, Schenker Zoltán, Tersztyánszky Ödön), Badó Rajmund (kötöttfogású birkózás, nehézsúly)
Források/Sources:
www.jewishsports.net/biopages/HaroldMauriceAbrahams.htm
www.britannica.com/eb/article-9002577
http://en.wikipedia.org/wiki/Harold_Abrahams
http://www.jewsinsports.org
http://www.sportinglife.com/olympics
http://www.eric-liddell.org
http://www.origo.hu/athen2004/200402181924.html
http://index.hu/sport/olimpia/parizs_viii/
http://www.uno.hu/news/story/127746
Hasonló cikkek
Usain Bolt nyerte meg a 100 méter döntőjét 9.63-mal
Usain Bolt 9.82-vel kezdte az idényt
Edzője szerint ideális körülmények között összejöhet Boltnak a világcsúcs
Olimpia - több mint 3000 résztvevő a Fáklyás Futáson
4 hozzászólás
Nekem elég régóta fáj a fogam ezekre:
http://www.edzesonline.hu/upload/2/227.jpg
Ezekből még csak a "Long run" van meg, azt szeretem. De érdekelne néhány olyan is, ami közelebb áll a valósághoz és nincs ennyire fimes eszközökkel felturbózva.
Helyesen Eric Liddell! Ha már leírunk valamit és kiadjuk a kezünkből! Amúgy, ha elolvasta volna a saját maga által megadott forrásokat, akkor nem írta volna következetesen helytelenül Liddell nevét.
Lásd fent!
Még több címke
Ironman edzésterv kezdőknek: 9-20. hét 1
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498