Géndopping

pen | 2009-09-07  | 10 hozzászólás

• cimkék:
• dopping, 
• géndopping, 
• WADA 

Tweet

2007-ben huszonöt amerikai genetikust kérdeztek meg arról, szerintük mekkora a szerepe a géndoppingnak a sportban. Ötödük állította azt, hogy van, aki már kipróbálta ezt a módszert a versenyzők közül, de abban mindannyian egyetértettek, hogy előbb-utóbb biztosan lesz génmódosított sportoló. Egy részük azt mondta, már a 2008-as pekingi olimpián felbukkan a géndopping, az optimistábbak pedig azt, csak 2012-ben, Londonban özönlik majd el a "gépemberek" a stadionokat. A Nemzetközi Doppingellenes Szövetség már 2002-ben tiltólistára vette a géndoppingot, de tenni nem nagyon tud ellene. A WADA jelenleg is érvényes nyilatkozata szerint "a genetikai szintű beavatkozások a gyógyítás szempontjából ígéretesek, de megvan a visszaélés lehetősége."

Arra, hogy a géndopping elérte volna az atlétika világát, még nincs bizonyíték. De a géndopping egyes formái már kétséget kizáróan léteznek, alapjukat elsősorban az olyan orvosi kutatások képezik, melyek az izmok elsorvadását okozó betegségek gyógymódját kutatják. „Az izomdisztrófia gyógymódján dolgozunk. De eközben próbáljuk megtalálni annak is a módját, hogyan tudnánk a jövő atlétái számára jelentős teljesítménynövelést lehetővé tenni." - nyilatkozta még 2004-ben Lee Sweeney fiziológus a Pennsylania Egyetem kutatója.

A géndopping egyik módja, hogy egy mesterséges vírus segítségével erőt vagy állóképességet fejlesztő géneket juttatnak az izomsejtekbe. Sweeney csoportja például most azon dolgozik, hogy egy speciális hormon segítségével (insulin-like growth factor-1, IGF-1) olyan egereket „állítsanak elő", melyeknek az izomzata nem sorvad olyan mértékben az öregedés során, ahogy az normálisan várható lenne. A kezelt fiatal egerek normális társaikhoz képest 15-20 százalékkal erősebbek. „Ez lehet az, amiről minden lusta ember álmodik." - mondja Sweeney.

Egy másik lehetőség, hogy magukat az emberi izmokat vagy izomsejteket alakítják át úgy, hogy azok „kémiai üzemként" maguk kezdik előállítani a teljesítménynövelő anyagokat saját maguk számára. Már folynak olyan állatkísérletek, ahol a Repoxygen - egy szintetikus vírus - segítségével EPO-t juttatnak az izomsejtekbe, ami arra sarkallja az állat szervezetét, hogy további EPO-t termeljen. Az EPO megnövekedett szintje pedig fokozza a szervezetben a vörösvértest termelését. Bonyolult doppingtesztekkel ma már kimutatható, ha egy sportoló szervezetében a szervezet által termelt EPO helyett laboratóriumban készült EPO dolgozik. Ha azonban a kutatók eljutnak majd oda, hogy a sportoló génállományának megváltoztatásával a szervezete saját EPO termelését tudják megnövelni, az így keletkező extra adag EPO-t semmilyen teszt nem tudja majd kimutatni.



Az ilyen beavatkozások azonban nagyon veszélyesek. A majmokon végzett kísérletek során például a kutatók azt tapasztalták, hogy eleinte bekövetkezett a várt megemelkedett vörösvértest termelés, egy idő után viszont az állatok csontveleje nem vagy alig termelt tovább, és az állatok egy része aplasztikus anaemia (a vérszegénység egy típusa) következtében elpusztult. A sportolókon végzett génterápiás beavatkozások feltehetően sok, ma még alig ismert következménnyel járnának, és néhány esetben akár halállal is végződhetnének.

További kockázati tényező, hogy a szervezet immunrendszere mindig megpróbálja felvenni a harcot a bejuttatott génterápiás vírusokkal. Ezért az ilyen kezelésen áteső betegeket sokszor hetekig kórházban ápolják, ezalatt mesterséges szerekkel elnyomva az immunrendszerüktől a kezelésekre érkező válaszreakciókat. „Nem vagyok biztos benne, hogy a sportolók hajlandóak lennének az edzéseiket abbahagyva egy ilyen hathetes kórházi kezelést bevállalni." - mondja Dr. Sweeney.

Ennek az immunreakciónak a kikerülésére lehet megoldás az, ha a hordozó vírust kihagyva, magát a módosított DNS-t fecskendezik közvetlenül az izomszövetbe. Ha elegendő izomsejtbe jut a befecskendezett anyagból, akkor a várt reakció bekövetkezhet. De itt még sokkal inkább számolni kell a ma még ismeretlen mellékhatásokkal.

Egy kevésbé veszélyes megközelítés az lehetne, hogy a hagyományos gyógyszerekhez közelebb álló szerek segítségével megpróbálják módosítani a szervezetben lévő géneket, melyek aztán befolyásolják a sejtek működését, olyan módon, hogy azok máskor lépnek működésbe, vagy a normálisnál nagyobb mennyiségben állítják elő az általuk termelt anyagokat.



A WADA már dolgozik egy olyan teszten, melynek segítségével meghatározható lenne mind a 25.000 emberi gén expressziója, (egyszerűbben: kb. a gén működése), és abban az abnormális minták fellelhetővé válnának - állítja Theodore Friedmann, a California Egyetem génterápiával foglalkozó szakértője, a WADA genetikai bizottságának elnöke.

A jövőben a szakemberek szerint a génterápia bizonyos módszerei a mindennapi élet részévé válnak majd. Hiszen segítségükkel a túlsúlytól kezdve a cukorbetegségig számtalan probléma kezelhetővé válhat. Ezek a módszerek segíthetnek abban is, hogy tovább fittek maradjunk, és később érjenek utol minket az öregedés hatásai. „Azt gondolom, ezek a módszerek jelentős hatással lesznek majd az életünkre. A sport világának is el kell ezt fogadnia." - mondja Dr. Sweeney.

Forrás: http://runningtimes.com/; http://egeszseg.origo.hu/;
Képek: http://scienceblogs.com; http://www.german-info.com; http://ucsdnews.ucsd.edu