A futásról – ahogy azt 1913-ban látták

pen | 2009-07-06  | 11 hozzászólás

• cimkék:
• Tolnai Világlexikon, 
• futás, 
• történelem, 
• atlétika, 
• mezeifutás, 
• maraton 

Tweet

Kezembe akadt a Tolnai Világlexikon pár kötete a napokban. Az 1913-as kiadású lexikon alcíme szerint „Az ismeretek tára, az általános tudás és műveltség könyve". Fellapoztam a könyvben az „Atletika" címszót.

Sok érdekes információt találtam itt, például hogy a „Mária Terézia királyné által kiadott Ratio Educationis (1777) már említi, hogy azon helyek, ahol az ifjúság a maga játékait gyakorolja, sima helyek legyenek, egészséges vizek és árnyékos fák mentén". Vagy azt a tömör kijelentést, miszerint „Magyarországon a hosszu távolságu futás sportját nem üzik.", igaz utána a szerzők hozzáteszik, hogy „A kezdés megtörtént, hogy a hosszu távfutásokat nálunk is megkedveltessék."

Következik néhány részlet a lexikonból, melyben öt oldalt szenteltek a szerzők a futásnak. Sajna sem a kerékpár, sem az úszás kötetei nincsenek meg, pedig azokból is mazsoláznék szívesen. Az idézetekben megtartottam az eredeti helyesírást.

Rövidtávfutás

„A futók három csoportjából, a rövid-, közép- és hosszutávu futók közül, legtöbb a rövidtávfutó. Jóformán minden sportember itt kezdi sportpályáját. A rövidtávu futásokban kisérletezik és csak akkor fordul más területre, ha már tudja, hogy itt számára alig teremhet babér... A rövidtávu futás versenyképes üzése rendkivül bonyolult gyakorlatot, észszerü, felette szolid életet, nagy idegerőt kiván és az idegek okos kimélését kivánja meg.

...Az a mód, amellyel a rövidtávfutók versenyeiket lefutják, a versenyzők testalkata és egyéni tulajdonságai szerint változik. Két forma van mégis, amelyet a legtöbb futó mozgásában megtalálunk. Dr. Gerentsér László megállapitása szerint a legtöbb futó az ügető lovak ügetéséhez hasonlóan fut. Hosszu lépésekben, a szökdécslésre emlékeztetően mérik végig utjukat. Leginkább ezt a formát lehetett tapasztalni a magyar futóknál is.

A másik forma, amely az előbbivel határozottan ellentétes, a vágtázáshoz hasonlit. Itt a földhöz közel való egyenletes mozgás és a csipőből való lépés a fő. Ennek a formának képviselői, még ha kicsiny termetüek is, gyakran nagyobb lépéseket tudnak tenni, mint a másik és szabadabb mozgást biztositó forma követői.

...Az uj olimpiai játékok megnyitó ünnepén az atléták százai állanak a 100 m.-es sikfutás startjánál, izgatottan lesvén a start pillanatát... Amikor már alig hatan maradnak, elkövetkezik a döntő összecsapás. Izgatottan feszeng mindenki, a futók sem tudják izgatottságukat palástolni, aminek következménye a startvonalról az inditás előtt bekövetkező gyakori kiugrás.

A legutóbbi olimpiai játékokban fél óránál több kellett ahhoz, hogy a döntőnek ötös mezőnyét el lehessen inditani. Csak tiz kisérlet után, a tizenegyedik esetben sikerült a start. A világbajnokság jelöltjei egymásra ügyeltek, hogy a start pillanatában egyikük se juthasson a jobban sikerült kiugrás árán nagyobb előnyhöz, továbbá egymást igyekeztek kifárasztani, hogy a folytonos indulási kisérletekkel a versenytársak esélyeit csökkentsék.

Ezt a törekvést ellensulyozta az inditónak az ébersége, aki nem engedte meg a taktikázást, s csak a 11-ik korrekt kisérletre hagyta futni a versenyzőket. Egymás mellett maradtak és egy gondolatnyi előnyre sem tudott egyikük sem szert tenni. A száguldó sebességben nem változott a helyzet még 70 m. befutása után sem és csak 80 m.-nyi távolság után tudott Craig, Amerikának egyik sokra becsült futója, mellszélessényi előnyhöz jutni, amit a végső métereken félméterre növelt. Ilyen klasszikus versenyben mindig hajszálnyi különbségen mulik az elsőség kivivásának lehetősége."

Középtávfutás

A ½ angol mérföldes (804 ½ m.) sikfutásban is az amerikaiak az elsők, amit ugyancsak gondos tréningrendszerüknek tudhatunk be. Oly lelkiismeretesen és pontosan tudnak e nagy távolság követelményeinek megfelelni, hogy kontinentális atléták még 5-6 évnyi szakadatlan munkában sem tudják őket utolérni.

...A gyorsaság elengedhetetlen feltétele ennek a távolságnak, ámde itt a gyorsaság már másodrendü követelmény. Elsősorban a futónak az a kitartása jön számba, amellyel a távolság által okozott fáradságot le kell győzni. Ezt a kitartást, sportnyelven állóképességet, vagyis az előirt távolságnak megszokását csak ugy lehet elérni, ha a futó gyakran elkalandozik 1000, sőt 1200 m.-re, mert e nagyobb távolságok befutásával a 800 m.-nek megszokása biztosabb és könnyebb lesz."

Maratonfutás

"Az uj olimpiai játékok programmján is ott találjuk a marathoni futást. Az ujkori olimpiai játékok rendezői idegenkedtek a nagy hagyományok kiküszöbölésétől, pedig a marathoni futásnak mai alakjában nincs helye az olimpiai játékokon. Negyven km.-nek egyhuzamban való befutása megőrli a legegészségesebb szervezetet is.

A marathoni futóversenyek drámai jelentekben bővelkednek. Megrázó félelem szállja meg a nézők seregét, amig ez az emberfeletti erőt kivánó verseny tart, és a látott küzdelemnek maradandó benyomása heteken át is izgalomban tartja mindazokat, akik az összecsapásnak szemtanui voltak. Elég, ha a londoni és a stockholmi olimpiai játékok tapasztalataira utalunk. Amott egy szánalmasnak tetsző atléta roskadó inakkal érte el a stadion porondját, amelyen még 400 m.-t kellett futnia. Lankadó ereje a nagy tömegben teljesen elhagyta és lépésről-lépésre teljesen összeroskadt... Ájulási roham éri a versenyzőt, végül is ugy vezették át a célon, amiért eredményét meg is semmisitették. [Lásd korábbi cikkünket: Dorando Pietri története]

...A londoninál is izgalmasabb képe volt a stockholmi marathoni futásnak. Harmincöt fokos hőségben, délután ½ 2 órakor sorakoztak a maratoni futók, hogy a nagy forróságban 40 km.-t fussanak be. Az uton többen rosszul lettek, a napszurás megritkitotta a résztvevők sorait... Stockholmban a délafrikaiak foglalták le az első két helyet. Mc. Arthur [Kenneth McArthur] nyerte meg 2 óra 36 perc, 52,4 mp. alatt a küzdelmet. Az övé a legjobb, eddig elért marathoni idő. Szánalmas volt a győztes látása. Az utolsó métereken már csak a győzelmet jelentő és nyakába dobott babérkoszorú vitte. Dagadt lábait alig emelte. Eltorzult arca a célt fürkészte. Alig pattant szét mellén a puha, engedelmeskedő célszalag, a szegény ember élettelen fatuskó módjára összeesett. Percekig tartott míg talpra állitották. Ilyen áldozatot nem szabad az Atletikának követelni. Az Atletika a maga nemes céljával, rendeltetésével ellenkezik, ha nem törekszik ez állapotok megváltoztatására."




Mezei futás

"A hosszu távfutások közé sorolandó a mezei futás (cross country) is. A mezei futóversenyek szinhelye a szabadban, nagykiterjedésü réteken van. Ideális mezei futóversenyek pályája azonban nem csak rét, hanem átvisz a pálya dülőkön, utakon, patakokon, dombokon, melyeknek egyes részletei a futók előtt ismeretlenek.

A mezei futóversenyeket rendszerint a kora tavaszi és a késő őszi hónapokban tartják. A versenypálya folytonos változásai szépséges sporttá teszik a mezei futóversenyeket, amelyeknek enyhe téli napokon való rendezésétől sem idegenkednek külföldön. A meghülés fenyegető veszélye helyes öltözködéssel könnyen elháritható. Gondoskodni kell a mezei futónak meleg ruházatról, futás után pedig könnyebb és néhány percig tartó testgyakorlatok végzéséről, mellyel minden bajnak elejét veszi.

A mezei futás egyike a legegészségesebb sportoknak, nem csoda tehát, hogy külföldön nagyon kedvelik... Magyarországon a mezei futás még egészen ifju sportág. Kétségtelen, hogy a cross country nálunk is fogékony talajra talált."

Forrás: Tolnai Világlexikon, 1913
Képek: http://en.wikipedia.org/; http://www.topfoto.co.uk/; http://commons.wikimedia.org