Dopping - Németországban börtönnel büntetnék a doppingolást

Németországban a bűncselekmények közé sorolhatják a doppingolást, és az azon ért sportolókat akár három év börtönbüntetéssel sújthatják. A hazai szakvélemények megoszlanak a törvényjavaslatról.

A Bundestag szerdán tárgyalja a német koalíciós kormány által benyújtott törvényjavaslatot, és 2015 tavaszán születhet törvény arról, hogy a doppingoláson kapott sportolókra – a sporttól való eltiltás mellett – indokolt esetben hároméves börtönbüntetést róhassanak ki.

A német sportvezetők évek óta szorgalmazzák, hogy módosítsanak a vonatkozó jogszabályokon, és az eseményeket felgyorsította, hogy versenyzőjük, Evi Sachenbauer-Stehle biatlonos pozitív doppingmintát adott a szocsi téli olimpián 2014 februárjában.
A törvény nem csupán hétezer német profi sportolót érintene, hanem azokat is, akik Németországban versenyeznek (értelemszerűen akár magyarokat).

A tiltott szerekkel kereskedők sem úsznák meg olcsón a lebukást: tízéves börtönbüntetést kockáztathatnak, ha a képviselők valóban megszavazzák a tervezetet.

Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezető igazgatója, bár egyetért a célkitűzésekkel, túlzónak tartja a potenciális büntetés mértékét.
„Büntetőjogilag fontos előrelépés, hogy a német kormány bűncselekményként szándékozik kezelni a doppingolást, de úgy vélem, komoly különbséget kell tenni a doppingoló sportolók és a doppingolást elősegítő személyek szankcionálása között – fogalmazott a MACS vezetője.
„A magam részéről nem tartom szerencsésnek, ha a sportolót bűnözőként kezeljük. Sokan úgy doppingolnak, hogy tisztában sincsenek vele. Ez természetesen nem menti fel őket, az eltiltás alól nem lehet kibújni, a szabadságvesztés viszont egészen más szint."

Dr. Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója, a SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság elnöke a dopping kérdéskörében a szigorú szabályozás híve.
„Minden ország szuverén joga a doppingolással kapcsolatos büntetőjogi törvényalkotás, mindaddig, amíg az nem ütközik az általános nemzetközi jogelvekbe, a doppingellenes nemzetközi egyezményekbe és a WADA-kódexbe. A német sportvezetést ismerve nincs kétségem afelől, hogy rendkívül alaposan körbejárták a témát, valamennyi szempontot megvizsgáltak, amely alapján a büntetőjog mint 'ultima ratio' használata mellette döntöttek a német jogalkotók a dopping elleni harc jelentős lépéseként, felismerve a társadalom dopping általi rendkívüli veszélyeztetettségére és arra a tényre, hogy a sport egyedül nem képes a dopping káros jelenségével megküzdeni, illetve a társadalmat a doppingtól megvédeni" – emelte ki dr. Nagy Zsigmond.

Forrás:MOB