Oscar Pistorius lábfej nélkül született, ezért 11 hónapos korában mindkét lábszárát amputálták. Speciális szénszálas protéziseivel futva ő tartja a parasportolók között a világcsúcsot 100-on (10,91 mp), 200-on (21,58) és 400-on (46,34) is.

Miután Pistorius júliusban Rómában 400 méteren versenyzett ép sportolókkal, az IAAF a futó mozgását megfigyelve úgy találta, hogy a lábprotézissel futó atléták valószínűleg másfajta teljesítményre képesek, mint ép társaik. Ezért a szövetség megállapodott Pistoriussal, hogy további vizsgálatokon vegyen részt a felmerült kérdések tisztázása céljából.

Pistoriust Kölnben hat olyan ép sportolóval együtt vizsgálták, akiknek 400 méteres egyéni csúcsa megközelítőleg azonos volt az övével. A kutatók arra keresték a választ, hogy a lábprotézis nyújt-e Pistoriusnak olyan technológiai segítséget, amely által túlzott előnybe kerül ép társaival szemben. Az IAAF szabályai ugyanis tiltják az ilyen "technológiai dopping" használatát versenyzés közben.

Pistoriusnak a vizsgálat során többek között kellett futnia teljes erőből egy 400 métert atlétikai pályán, miközben mérték a VO2max értékét illetve a futás után meghatározott időközönként megmérték a vérében a tejsav szintjét; majd a laborban további futó illetve kerékpáros terhelésnek vetették alá, miközben műszerek és kamerák rögzítették mozgását, teljesítményét és szervezetének viselkedését. Pistorius lábprotézisét is behatóan megvizsgálták, elemezték annak fizikai tulajdonságait. A vizsgálaton mind az IAAF, mind Pistorius képviselői részt vettek.

A kutatást vezető Bruggemann professzor várhatóan december közepére készül majd el jelentésével, ami alapján azIAAF megalapozott döntést tud majd hozni arról, versenyezhet-e Pistorius Pekingben az ép atléták között.

Kapcsolódó cikkeink:

Oscar Pistorius története

Technikai dopping a szénszálas protézis?

Forrás: http://www.iaaf.org/news/