De kell egy kis megszállottság!! Egy határon túl túl már nem nem sokan lépnek át.
Nekem tavaly a K&H éjszakai 6 km futás volt megdöbentő. Gyula barát kért meg  minket, hogy a gyerekeinek szaporítsuk a létszámot (ISKOLÁK KÖZÖTTI VERSENY). Nagyon tanulságos volt. Amíg mi kocogtunk a tömegben, addig emberek vért izzadva küzdöttek, hogy végigmenjenek. Nekem döbbenetes volt az az ŰR ami közöttünk volt. Nekem nagyon sokat számított, hogy láttam őket és minden tiszteletem az ővék. Olyan érzésem volt mint amikor mi befutunk az IM-en, ők pedig ugyanakkora erőfeszítésel a 6 km után.

Ez így van, amikor nézem ezeket az embereket és 20 perc után lihegnek a kocogástól, mindig elámulok, hogy az emberi test mire nem képes! Csodálatos a biológia. Nem kell mást csinálni csak szépen lassan hozzászoktatni és ez csak idő kérdése, mert belegondolunk az alapozó futások, kerók igazán nem is olyan vészesek, ha valakinek van egy kis ideje és türelme eljuthat akármeddig.

Jaj te kis "önfeledt segítő":))))
Fura mi, hogy másoknak mekkora teljesítmény ami neked még csak a bemelegítő kategória. Valahol mindannyian itt kezdtük és a csoda, hogy hova jutottunk.

Ahham.. szóval ápolgatunk-ápolgatunk? :))

Szép volt. Én ma futottam először jólesően. Habár a tegnapi Squash komoly nyomot hagyott a satnya izomzatomban.