Edzésleírás
Frankfurt Marathon.... a huszonnemtudomhányadik maratonom... elöször adtam fel...
Miért? Kedd este edzés után el kezdett fájni ill. görcsölni a hasam, hasmenés is volt, ami aztán elmúlt két nap után, de szombaton visszajött... viszont a görcsök állandóan ott voltak... ill. vannak most is.... Persze, nem is ettem rendesen, mert bíztam, hogy majd vhogy elmúlik az egész... így nem hogy nem volt Carbo-Loading, lófasz sem volt... le is fogytam.... és minden reggel legalább 10-15-tel magasabb volt a nyugalmi pulzusom (ma is).... ami persze szintén vmi bajra utal...
Az alaphangulat így persze nagyon szar volt egész héten, tiszta letargia, szombaton már majdnem amellett döntöttem, hogy el sem indulok.... de többen is rábeszéltek, hogy legalább próbáljam meg......
Megpróbáltam, és pontosan az történt amit sejtettem...
Már 5km után éreztem, hogy ez ma nem az én napom, 3:48 és 3:52 között mentek a km-ek, ráadásul nem is kellö könnyedséggel, 15-nél már nehezek voltak a combjaim... mintha legalább már 35-nél jártam volna. A félmaratont még normálisnak nevezhetö tempóban elértem (kb. 1:21:30), 22-töl kezdtek egyre többen leelözni, az esö is leszakadt, amitöl a cipök is kilósak lettek, azért én csak haladtam, de a 23. (4:06) és a 24.km (4:11) után úgy döntöttem, ahogy döntöttem.... nem akartam négykézláb bemászni a célba, hogy elmondhassam, hogy futottam megint egy maratont.... és leszabtam magamról a rajtszámot....
Most nem vagyok csalódott... már... az voltam egész héten.... tehát nem ugrok a vonat elé.... csak azért szar az egész, mert erre készültem május óta....
Hiába van az embernek versenyautó a feneke alatt, ha nincs elég benzine illetve még motorhibás is az autó...
Köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám, szurkolt nekem, aggódott értem... köszönöm!
Toncsó persze ledarálta a 42195 métert... mint az óramü...
Idő | Táv (km) |
Tempó (p/km) |
Seb. (km/h) |
Szint (m) |
Minimum pulzus (bpm) |
Maximum pulzus (bpm) |
Átlag pulzus (bpm) |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
01:37:28 | 25 | 03:54 | 15.39 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Bakker, sajnálom :( De van ilyen, szerintem jól döntöttél. Mihamarabbi gyógyulást! Aztán nézd ki a következő maratont, és pörkölj oda neki! :)
Apa és fia "után" mit is mondhatnék.... no, azért gyerünk csak tovább Zolikám!
Az előttem " szólók " minden lényegeset leírtak...... Mi meg szerintem, mindent megbeszéltünk.
Igen , megyünk tovább, haladunk előre !!!
Mindannyiunk legszívesebben csak annyit írt volna, mint Laca, de ő tette meg.
Bassza meg!!
Sajnálom,együttérzésem,tudom milyen.....
Sajnos nem a te napod volt,el kell fogadni,hogy van ilyen,hiába készülsz hiába vagy szuper formában ha beüt egy sérülés vagy ez a betegség,akkor semmit nem tehetsz sajnos ellene,és ez a vége....
Nehéz egy célversenyt lebetlizni,egy jó eredmény helyett feladni...De ehhez is kell erő,és neked van bőven,nem féltelek.
Jobbulást!
Tudom most nem könnyű, de fel a fejjel és haladj tovább. Ez is a futóélet része - sajnos.... Nem jöhet minden
mindig össze. Idén kiváló edzésmunkát végeztél és a versenyeken is remek eredmények csúsztak be. Jelenleg
fizikálisan képes vagy egy maratont fullra megfutni, ha ezt fejben is le tudod tisztázni és nem a vasárnapi kudarc
lebeg majd előtted. Szóval idén még nézz ki magadnak egy maratont, ahol helyrerakhatod az önbecsülésed. Én is
úgy gondolom, jó döntést hoztál hogy kiálltál - bármennyire is nehéz volt ez az év versenyén.Végigmenni nem
lett volna sok értelme neked, hiszen te mást akartál, másért dolgoztál kemény hónapokat. A futóélet megy tovább
és csak mindig pozitívan előre.
tökre megértelek......:P javulás, újratervezés. Erőt hozzá!
Óh, sajnálom, de a döntés jó volt, nem kell egy huszonvalahanyadik maraton, hanem az egészség és egy PB kell, ami Te is tudod, hogy Benned van.
Ha lenyugodtak a kedélyek, akkor jó ötlet lehet egy újabb maraton még idén, hogy mostmár tényleg az jöjjön ki, aminek ki kell jönni, és az ne csak a hasmenés legyen.
Ezek alapján biztos le is vagy gyengülve, de esetleg nem lehetnek lelki okai ennek a rossz időzítésnek? Lehet, hogy túlságosan rágörcsöltél erre az egy versenyre. Mindenkinél előfordul az ilyesmi, csak Nálad egy kicsit drasztikusabban jön elő.
Remélem hamarosan újra csúcsformában leszel, és haladunk előre, ahogy Jóapád szokta mondani (írni). :)
Sajnálom, vártam nagyon hogy lássam, mi lett belőle. Sok munkád volt benne, de hidd el, nem vész el, csak átalakul!
Meglesz az! Drukkolok, drukkolunk tovább.
Sok-sok okosságot írtak itt előttem...én nem tudok olyat!
Gratulálok az okos döntéshez,és sok erőt a továbbiakhoz!
Sajnálom a történteket, de legalább megpróbáltad! Nem kellene kivizsgáltatnod magadat ezzel a hasmenéses dologgal? Tudjuk hogy nem ez az első, és nem ez lesz az utolsó eset. Eléggé fogékony vagy a bacikra, valami IMMUN ERŐSÍTŐ !!! Biztos vagyok benne hogy ha szednél valamit akkor jobban lennél!
Nagyon-nagyon sajnálom, hogy így alakult... :(( borzasztó érzés lehetett meghozni a döntést, de én is pontosan úgy gondolom, hogy csak azért, hogy még egy maratonod legyen nincs értelme csúszva-mászva beérni. Nem arra készültél, hogy csúszva-mászva érj be, egy számodra "gyenge" idővel. Maraton lesz jövőre is és tényleg az a fontos, hogy nincs sérülés, nincs betegség... hajrá tovább!
(igen, pontosan tudom, hogy milyen érzés utána bóklászni a célterület környékén, gratulálni a boldog célbaérkezőknek és a kérdésekre újra és újra elmondani, hogy miért döntöttél úgy, hogy kiszállsz 25-nél... nem könnyű, de a meghozott döntés helyességét egy pillanatra sem szabad megkérdőjelezni)
A lényeg hogy nem sérültél le,a gyomrod majd helyre jön és roboghatsz tovább !! Keress gyorsan egy versenyt ahol kijön majd az a sok munka amit beleraktál !HAJRÁ!!
A mögötted álló munkára számíthatsz, építhetsz tovább!
Sajnos most a körülmények ellened játszottak, de benned van egy nagyon jó eredmény! Ez a mostani 'pofon' pedig még erősebbé tesz.
Az sem mellékes, hogy az eddig megtett úton milyen komoly eredményeket értél el. Talán elcsépelt, de igaz, hogy 'az út maga a cél'.
Haladjunk tovább!!!
Oh...:(
Sajnálom, hogy így alakult, de fel a fejjel! Hajrátovábbelőre!
Néztem én is az online eredményeket. Félmaratonig még egész jónak ítéltem, és vártam, hogy elkezdesz majd gyorsulni. Bíztam a PB-ben! Sajnálom! Kár, hogy nem sikerült az i-re feltenni a pontot. Szuper felkészülésed volt! Ezúton gratulálok a 10km-es PB-hez! Nehéz döntés. Néhány hét múlva futni mégegy maratont, vagy leállni pihenni, és tavasszal ismét megpróbálni. Firenze?
Sajnálom Zoli!
Gyógyulj meg...pihend ki magad...és aztán Go....
Én is sajnálom Zoli, igaz tavaly u. így döntöttem ... igaz hol vagyok én hozzád képest! És igen jól döntöttél ... lesz még maraton és meg fogod csinálni az eltervezetett, ahogy én is!!!
Én is néztem az eredménylistát és rosszat sejtettem. Nem tudom, még tudnál-e keresni egy idei maratont, mert ezt a kiemelkedő formát (miután meggyógyultál persze) meg kellene lovagolni. Nagy edzésmunkát végeztél egész évben, ami már a rövidebb távokon is kijött!
Sajnálom, de jó döntést hoztál! Pihend ki magad és jobbulást! A rengeteg befektetett munka meg tényleg nem vész el!
Néztem az online eredménylistát....sajnálom, hogy igy alakult, pedig rengeteg munka van mögötte és nagyszerű formában, sérülés nélkül jutottál el az utolsó hétig...Sajnos ez előfordul, tavaly én is kiszálltam és utólag sem bánom, igy is kell tudni dönteni! Jó döntést hoztál!
Gyógyulj meg mihamarabb! A formád pedig benned van...használd ki..!
monique 3886 napja
nem ismerlek de sajnálom h nem ment a maratonod! hadd írjam le hogy tök érdekes hogy te is 15km-nél úgy érezted lábban mintha már 35-nél járnál. én úgy éreztem 15-17km-nél hogy úgy kb 30-nál járhatok. mondjuk ezt csak tippeltem mert nem volt tapasztalatom ebben :) csak azért mentem végig mert első maraton volt. :) (mondjuk nekem nem a hasammal volt a baj)