A közelmúltban arról beszélgettünk néhány futóval, hogy néha-néha utólag is karbantartani kellene az edzésnaplónkat, kijavítva benne a hibás távolság adatokat, ahogy egy-egy verseny távjáról kiderül, hogy nem is annyi, amennyinek korábban hittük. Én például sokáig egy szilveszteri pezsgőfutást tartottam a legjobb futásomnak. Még ideológiát is gyártottam hozzá, hogy milyen jó versenyző típus vagyok, és mennyivel gyorsabban futok versenyen, mint edzésen. Aztán kiderült, hogy a 15 km csak 13,5 km, és persze így már szépen illeszkedett a korábbi (és későbbi) futásaimhoz. Némi tapasztalattal felvértezve, egy idő után a célban az órájára nézve már megérzi (azaz tudja) az ember, ha nem jól adják meg a szervezők a távot. Főleg akkor hisztizünk, ha a kárunkra tévednek, de a fordított esetekre is van példa. Amikor a lakóhelyemen rendezett terep-cross futáson a jókora emelkedőkkel tarkított kört 1 órán belül futottam, nyugodt szívvel kijelenthettem, hogy nem volt az 10 km, hiszen sík pályán sem igen sikerült még akkor 6 perces km-ekkel végigmenni. Mindez a Vértesi Terepmaraton kapcsán jutott eszembe, nézegetve az eddigi három teljesítésem eredményeit, a részidőket. 2009-ben és 2011-ben – a versenykiírásnak megfelelően - 47,85 km-t naplóztam, csodálkoztam is, hogy az idei itineren 49,1 km volt megadva, pedig két helyen is jelentős mértékben változott (nőtt) a pálya hossza. Állítólag sokan már a verseny előtt is jelezték, hogy nem jók az adatok, én azzal léptem túl a problémán, hogy biztosan a korábbi években volt a megadottnál rövidebb a tényleges távolság. Mondjuk annak fel kellett volna tűnni, hogy míg korábban Várgesztesig 24,6 km volt megadva, most a Vitányvár utáni 4,5-5 km-es kitérő (tehát plussz táv) ellenére is csak 24,3 km. Az előző évekhez képest most lényegesen kevesebb edzéssel vágtam neki a versenynek, ahogy a beszámolómban is írtam, főleg a hosszú futások hiányoztak. 2009-ben 6:40, 2011-ben 6:22 alatt értem célba, a szintidő 7 óra volt. Úgy éreztem, hogy a pálya idei meghosszabbítása ellenére a szintidő 1 órával történő megemelése most is esélyt adhat a teljesítésre. Már tudjuk, pár perccel kicsúsztam…. Megpróbáltam összehasonlítani a három verseny eredményét a részidők alapján. Az azonos szakaszokon ez viszonylag könnyen ment. Igaziból arra voltam kíváncsi, hol tűnt el az a néhány 10 perc, ami nekem hiányzott. Az egyszerűség kedvéért percre kerekítettem.

1. ellenőrző pont – Körtvélyes geodéziai torony: 51 perc/2009 - 50 perc/2011 - 54 perc/2012

2. ellenőrző pont – Csákányos-puszta: 1:38/2009 – 1:34/2011 – 1:39/2012

3. ellenőrző pont – Vitányvár: 2:14/2009 – 2:15/2011 – 2:16/2012

Ebből ugye jól látható, hogy i d á i g nagyon kicsi eltérések voltak csak. Azt is írtam már, hogy 20 km feletti edzésem ebben az évben alig volt, és bizony most, az idei versenyen ezt követően a teljesítményemen ez nagyon is meglátszott. 2009-ben 3:17, 2011-ben 3:19 alatt értem Várgesztesre. Most ez 3:52 lett úgy, hogy megnőtt a táv a Vitányvár- Hársas-völgy-Vitányvár kitérővel. „Oda” (és hát valljuk meg, lefelé) 15 perc volt, visszafelé már jócskán belegyalogoltam az emelkedőkbe, lehetett kb. 20 perc is. A 35 perces kitérő nélkül (3:52-0:35) kb. 3:27 alatt érhettem volna Várgesztesre. A (3:17-hez, ill. a 3:19-hez képest) 10 perc különbség talán elsőre nem tűnik soknak, de a viszonylag rövid távon (kevesebb, mint 5 km) sajna mégis az. Utólag is úgy érzem, hogy itt nagyon belassultam, a nagy meleg is megviselt, és inkább csak akkor váltottam futásra, ha közeledő turistákkal találkoztam… Ezt a szenvedős formámat aztán prolongáltam a Vérteskozmáig tartó szakaszra is, nekem valahogy úgy tűnt, mindig emelkedik a terep. Amikor meg végre lejtő következett, az erőm hiányzott. Mért részidőm az idén a Hirczy-emlékműnél nem volt, de nagy hibát nem követek el, ha a Vérteskozma-emlékmű távolság (kb. 2,5 km) alapján ezt 16-17 percnek saccolom. Ha ezt elfogadom, akkor a Hirczy-emlékműtől 2:43-2:44 alatt értem célba. 2009-ben 2:35, 2011-ben 2:20 alatt. (A Hirczy-emlékmű- forrás szakaszon 1:05/0:56/1:16). A Szép Ilonka forrástól a célig pedig sorra 1:30/1:23/1:35 perc kellett a három teljesítés során. Azaz a tavalyi 1:23-as utolsó 11 km-emmel már „becsúsztam” volna 8 órán belűlre. Így aztán az „eltűnt idő” szépen elő is került. A Vitányvár-Várgesztes szakaszon 10 perc, a Hirczy-emlékmű és a  Szép Ilonka forrás között 10-15 perc, a forrástól a célig 5-10 perc. Ez összesen már legalább fél óra, és a Várgesztes-Vérteskozma (új) szakasz is nagyon gyengére sikerült. Jövőre ezek az adatok már a fejemben lesznek, persze, ha nem változtatják meg Csanyáék az útvonalat….Mert ugye 2013. március 24-én, vasárnap 9 órakor rajtol a Camelbak Vértesi Terepmaraton mezőnye, a szári sportcsarnoktól.