Megint köhögök. :( Szinte már megszoktam. De marhára elegem van belőle. Azértis elmentem ma futni. Igazából dacból. Nem volt rossz. Amíg futok nem köhögök. Csak mikor megállok. :P Meg tudom én, hogy dacból semmit sem szabad csinálni, mert előbb-utóbb sérülés lesz a vége. :(

Eddig megúsztam. Bár a múltkori talpgörcs durva volt. A futás sem ment rosszul. Bár nem jó, hogy még 5-10 km-ekkel "küzdök". Ilyenkor már 15 km-eket akartam futni, meg gyorsulni. :( Mondjuk mindentől függetlenül elindulok Bécsben a félmaratonon. Ha Bécs:Manó 2:0 lesz is a vége.

Nagyon nem jól van a lelkem. Tavaly februárban abban reménykedtem, hogy a műtét után nem fogok köhögni. Abban is reménykedtem, hogy tudok végre fogyni. Egyik sem megy. A pulzusom sem csökken. :( S sajnos egyiknek sincs ismert oka.  Az irodavezetőnk néha megjelenik az asztalomnál egy üveg mézzel meg egy kanállal és fejcsóválva sajnál. Szerinte olyan vagyok, mint egy vezeklő. És nem érti, hogy bírom ilyen nyugodtan a köhögést. (Mintha tehetnék ellene bármit is. :( )

Kolléganőmmel tervezzük, hogy járunk majd úszni. Jó lenne. Szilveszterkor megismerkedtem egy túrázós csapattal (ismerősön keresztül). Nagyon szeretnék velük menni, de tudom, hogy nem bírnám. :( Az egyikük triatlonozott. Ez az, ami az örök vágyálom marad nekem, úgy tűnik. Páran javasolták a jógát pulzuscsökkentésre. Lehet, hogy kipróbálom. Veszteni valóm nincs. Feljebb nem fog menni.

Fejben sem vagyok rendben. Sok a kavar körülöttem, bár egy részét én okoztam. Veszettül szétszórt vagyok. Ez is veszélyes. Még csak Pápáig vettem buszjegyet Pénzesgyőr helyett, elhagytam a kulcsomat, rossz összeggel adtam fel csekket, telefon PIN-kóddal próbáltam kiiktatni az iroda riasztóját és minden kiesik a kezemből, de félek, hogy valami nagy bénaságot fogok csinálni. Pl.: nem veszek észre egy autót, leesek a lépcsőn, vagy ilyesmi. Ahogy egyszer állt helyemben sikerült elejtenem egy bögrét, úgy a lépcsőn is le tudok esni minden külső rásegítés nélkül. Ez két hét karácsonyi szabi és pihi után nagyon nem megnyugtató állapot.

Bécs pedig közeledik és én nem tudok heti 3-szor eljutni futni. :(

Szóval maradt a dac. Menekülök az évek óta jól ismert mumusaim elől. Nem tudom mi lesz a vége. De nem adom fel. Futni fogok továbbra is. Legfeljebb 5-10, max. 15 km-eket.

Lassan.

Sokáig.

Ha kell évtizedekig...