Tegnap este megkaptam az e-mailt, hogy jövőre újra UltraBalaton. Megdobbant bennem valami, azt éreztem, és éjjel a következő álom követte:

Alával lenn vagyunk Tihanyban. Illetve nem is Tihanyban, hanem a Balaton befagyott jegén lovasszánozunk. Ala irányít, hajtja a lovakat. Tiszteletköröket megyünk, én pedig ülök a hintóban, és átszellemült arrcal bámulom az apátságot. Közben van egy esküvő is, ott a jégen. Sajnos arcokat nem láttam, csak annyit, hogy a mennyasszony egy bundás kucsmaszerűt visel a lábán, és ahová lép, ott elkezd olvadni a jég. Megkérdeztem tőle, nem fél-e, hogy elsüllyed. :-) Aztán gratuláltunk, és otthagytuk őket. Mielőtt hazajöttünk volna, megkértem Alát, hogy kocsikázzunk még végig Tihany főútján. Miközben ott megyünk, Atom telefonál. Elújságoltam neki, hogy éppen Tihanyban kocsikázunk, és egyszercsak vidáman kiállt, hogy nézzek le balra. Hát Atom a feleségével egy vastag hálózsákban feküdt a belső-tó felé néző domboldalban, és gyönyörködtek a panorámában. Atom persze közben nyomkodott valami Ipodot, és kapcsolatban volt a külvilággal. A felesége pedig megmutatta néhány tűzománc edénykéjét…

Hát eddig az álom. Arra már rájöttem, hogy valószínűleg összemostam az Atom, és Farkas házaspárt, mert ez a tűzománcos meg egyéb kézügyességes mutatványokról Anna jut eszembe. Továbbá a hálózsákos, éjszakai jelenetek is valahogy Farkas tavalyi SM futásához, és Sárvárhoz kötődhetnek. De határozottan Atom arca volt, és az ipodozás is inkább rá vall.

Aztán arra is rájöttem, hogy lehet, hogy ez az esküvő pedig valami olyasmit takar, hogy elrabolja majd egy asszony valamelyik kedves futócimboránkat…

:-)