nem kell hozzá emelő, pl lehet könyveket rakni egymásra

meg amikor próbáltam ezt a gyakorlatot, nem csináltam azért olyan hirtelen

azért az attól függ h milyen lassan szeretnéd felemelni oda, ha 5 percig akarod iszonyú lassan emelni, az biztos fárasztó vmelyik izomnak. :D

de persze ez az 5 perc nem reális eset meg sztem az se reális h lehajolós combnyújtásnál rögtön az elejétől fogva centinként fokozatosan menjek le :)

az elve tényleg nem ugyanaz, én valóban nem úgy nyújtok h pl lehajolva centiket hajolgatok mielőtt eljutok elég mélyre, hanem rögtön lehajolok, ezzel a tartományt kb belőve, és utána állítom csak be finomabbra.

tehát ugyanez a módszer működik a lábemelős nyújtás társ nélküli verziójánál és előnye h nem kell hozzá társ, ugye az nem mindig praktikus ha nem lehet egyedül megcsinálni a nyújtást. :)

de amúgy érdekes a te módszered is, nem mondtam h rossz :)

ebből nem következik az, hogy a nyakas embereknek merev a nyaka. 

Tényleg megérte :) egyetértünk! 

Jó példa, mikor még küzdősportoztam, nem mindegy hogy valaki fejre RÚG, vagy csak odáig FELLENDÍTI a lábát. Ahhoz is izom kell, mint ahogy ahhoz, hogy valahova, mondjuk egy korlátra csípőmagasságig feltegyük a lábunk, vagyis ne lendítsük, hanem szép lassan felemeljük odáig. Erre megint vannak gyakorlatok...

Na látom te is leírtad amit én az imént. Végre valamiben egyetértünk :) Már megérte ma felkelnem.

Viszont akkor nem érted a lényegét. Ha különböző tárgyakra "pakolod" fel a lábad, ami eleve megint megkíván bizonyos izmokat, akkor szerintem nincs átmenet a "még kellemes", és a "már nyúlik" tartomány közt. Ha társad van, akkor csak tartod, és figyeled, ahogy nyúlik a láb, fokozatosan, és nem lépcsőzetesen. Persze amit te mondasz az is jó lehet, csak az elve szerintem nem ugyanaz, mint amit leírtam.

Látom :)

A tárgyakkal az a baj, kivéve ha valami spéci emelőd van hozzá :)  hogy nem tudnak fokozatosan emelkedni anélkül, hogy közben ne kéne letegyed a lábad. Egyre magasabbra hirtelen feltenni sokkal rosszabb.

Olvastam olyan fizikusról aki azt írta a fizikai világ meglepően szervezettnek tűnik, és áthatja valami mindenütt jelenlévő rendező elv, erő .... (Ha jól emlékszem Max Planck volt, aki talán Isten létezésére világított rá. Ne kövezzetek meg, tudásom felszínes, rendezetlen. :) )

érdekes gondolatok,

én annyit tennék csak hozzá, hogy túl könnyű kívülállóként ítélni - amit más ember csinál és amit te úgy értelmezel, hogy csak erőltetnek mindent, az könnyen lehet h adott ember szemszögéből egyáltalán nem úgy van.

ehhez kapcsolódik még: a cél eléréséről, ha az ember tisztában van vele, hogy milyen lépések vezetnek oda, és mennyi idő kell hozzá, az pont elég.

nem rossz ötlet, csak annyit tennék hozzá hogy sztem ehhez nem kell segítőtárs, egyedül is megoldható ha az ember különféle magasságú tárgyakkal próbálkozik. 

nem lenne egyszerűbb nem átvitt értelemben írni? sose jött ki abból semmi jó, ha elvárták h olvassak a sorok között :)

az einsteini fizika? az meg hogy?

kb 10 perc minden futás után. ez kis nyújtás kategória? :P

Igen az irányban látom a különbséget. Az egyik kívülről hat befelé, így építve, míg a másik a belül létrejött kiterjedése. Szóval mind - egy. :) 

Nem annyira különböző dolgokról beszélünk ám :)  De fejlődés nem létezik némi "erőltetés" nélkül, hiszen bármilyen edzésnél a fokozatosan emelt terhelés váltja ki a választ, legyen az nyújtás, futás, bringa, súlyzó bármi más. 

Sem orvos, sem edző nem vagyok. Számomra a nyújtás lazítást jelent. ( http://jogazz.hu/?staff=sandra-white ) Vagyis, ha a csatolt link szerinti gyakorlatot végzem, akkor sem izomból sem külső segítséggel nem igyekszem a cél (  ) elérést siettetni, erőltetni. Kilégzés közben lassan előrehajlok és figyelem a feszülő izmokat. Ha bárhol fájdalom ébred nem hajlok tovább. A feszülő izmokra figyelmet irányítok és igyekszem ellazítani ezeket, gondoloatban meleget, lazuló jó érzést közvetíteni felé. Persze egyszerre csak egyet. Ez pár pillanat múlva bekövetkezik, az izom lazul és a hajlás mélyebb lesz, bár ez utóbbi csak visszajelzés értékű. Nincs erőszakos feszítés. Pár másodperces, gyakorlással fél egy perces laza pozíció kitartás. Ennyi. A test és az izmok tudatosítása, érzete az ami "önísmeretet" ad. Hiszem, hogy az így oldott feszültségek, merev izomcsoportok áldásosan kihatnak a megfelelő szellemi működésre is. Szerintem óriási tévedés a testet gépnek, meglopható, erőszakolható elemekből összeállt ego alá rendelt vágyelérő berendezésnek kezelni.

Bármilyen nyújtást csinálunk is, véleményem szerint "erőltetés" nélkül nem lesz eredmény, lévén hogy statikus igénybevételnek kell kitenni a szalagokat, ínakat, vagy miket. Amit én ajánlottam korábban az az, ha a segítőtárs leguggol, egyik lábunk teljesen nyújtva a vállára tesszük, és udvariasan megkérjük, hogy lassan kezdjen felállni addig , amig azt nem mondjuk netovább, mert fáj. Ott kicsit megtartjuk, majd csere. 

Jól van na, ne izgasd fel magad :), nem bírálni , vagy kritizálni akartalak, átvitt értelemben írtam, olvass a sorok között...tőlem azt csinálsz, amit akarsz.

Csak az Einsteint követő fizika.

Abszolút attól függ, mit jelent a "kis nyújtás" :)

amúgy ebben egyáltalán nem lennék biztos h a merev nyaknak és a nyakasságnak van egymáshoz köze :D nemtudom, ha van erre vonatkozó kutatás, ami kimutat korrelációt, oké...

mindenki magának határozza meg, hogy mi a célja a nyújtással. maradjunk annyiban, hogy mások vagyunk :)

tehát heti 5x (később majd ha többet futok, 6-7x stb) kis nyújtás nem érdekes a hátamnak, azt mondod?

az a kettő alternatíva, amit itt írsz, sajnos nem túl bejövős nekem :) de kösz

A diplomatikus válaszom, hogy nézőpont kérdése :)

A tankönyves nyújtást nem értem. Azt a nyújtást, amit talán Zoli írt, hogy edző segített emelni húzni, nyomni valamelyik testrészt. Szerintem ez erőszak. Ebből nem szokott "szerelem" lenni. :) Ha laza test laza lelkületet takar, akkor egy merev lélek testét erőszakolhatom, nem lesz belőle szalonna. A laza test viszont a laza, feszültségektől mentes elfogadó lélek anyagi megnyilvánulása. Ha csikorgó foggal adok egy fogpaszta mosolyt mindenki látja, hogy hazug. Miért csapja be magát az akinek merev a háta lába, nyaka .... stb. Nem egyszerűbb merev nyak esetén (pl.) kevésbé nyakasnak lenni? Vagy a nyújtás közben jelentkező érzetekre, gondolatokra figyelni? Szerintem az nem nyújtás, ha eldöntöm, hogy az orrom a térdemhez fog érni, és nyomom izomból (orr izomból ! :) ) egymás felé. Remélem madár vagyok és okoskodom feleslegesen! A nyújtás valójában lazítást és figyelmet jelent. Ez az egyetlen célja. Nem fizikai cél, mint orr a térdhez, tenyér a talphoz ... stb. Nem? Vagy igen? Lehet, hogy mégse? 

na, épp ezért írtam korábban hogy nyújtOGATásnak szinte mind1 melyiket csinálod, ha se időben se intenzitásban nem jelentős még ártani se nagyon fogsz vele. Ha konkrét cél van és komoly erőfeszítést teszel akkor tényleg ki kell tapasztalni melyik a számodra leghatékonyabb és legideálisabb gyakorlat.

Korábban halzoli említette a láblendítést és a valamilyen emelvényre feltett nyújtott lábra hajolást, ezehez se kell lefeküdni például. 

amúgy a segítő szándékot köszi persze

azt honnan szeded h rágörcsölök? ne fárassz... nem vagyok mániákus nyújtó, egyáltalán. csak nyújtogatok futások után és ennyi. és nem az egészség miatt érdekel.

én nem mondtam, hogy gond ha hajlik a hát felső része, az égvilágon semmit nem állítottam erről, hanem csak kérdeztem hogy gond-e vagy jó-e így is.

azt az előző hozzászólásomban leírtam Bozótnak h miért nem elég a háton fekvős nyújtógyakorlat. szerintem egyébként is el tudom magamnak dönteni h mit hagyok a fenébe és mit nem, ezt már Bozótnak is leírtam pár nappal korábban ugyanitt....

nem mindig tudom megoldani a háton fekvős nyújtást. így kell ez a gyakorlat is. meg egyébként is úgy tűnt h jobb ha mind2-t csinálom

mármint futásban sikeres sportolókról készültek a tanulmányok? arra gondoltam h futáson túl is azért jól jön. 

amúgy sztem még mindig nem sikerült érthetően leírnom. messze nem fontos h tenyérrel leérjek a földig homorítva :) azért ilyen célom nincsen.

:) Érdekes a felvetés a tele hólyagról. Egy hosszú futás közben ha megáll a futó könnyíteni magán rendszerint teljesen elvégzi dolgát.

Köszi a jókívánságod, 2 hete kenem, és borogatom házi készítésű nadálytőkivonattal, épp most is jegelem munka előtt, lassanként javul, de a hangsúlyt a lassankéntra tenném...

soha nem hittem, hogy így ki tudok szúrni magammal. Már több mint 3 hónapja nem futottam egy lépést sem.

A természetes gyógymódok közül a fekete nadálytőről és a káposztás-mézes dunsztkötésről hallottam jókat, illetve létezik egy jóddal kenegetős módszer is. Mindenesetre, remélem, találsz végre megoldást és fájdalommmentesen tudsz futni tovább!

A nagyon hosszú, nagyon intenzív terhelés okozhat veszélytelen enyhe bevérzést a hólyagban, de azért az ilyesmi nem játék, szerintem nézesd meg magad orvossal. Sima edzőfutásnál nem kéne ilyen legyen. 

(szerintem senki nem fut szándékosan tele hólyaggal, ez a magyarázat butaságnak hangzik)

Mivel itt túlnyomórészt csak tippelgetünk egymásnak, célszerűbb lenne egy igazi orvost felkeresned, mert nem vcalószínű, hogy a problémád a "kipihenem " kategória. Személy szerint nehezen tudom elképzelni, hogy üres hólyaggal futás után véres legyen a vizeletem (mindig így futok).

Sziasztok.

Ma hazajöttem a futásból, vizelési ingerem volt és véreset vizeltem. Régebben már volt ilyen, pár pohár víz elrendezi a dolgokat, de érdekelne, hogy előfordult e már másoknál is ilyen? Olvastam, hogy, ha üres hólyaggal fut valaki, akkor ez előfordulhat, de én erre szoktam ügyelni.

Az még ide tartozik, hogy veseköveim vannak, 2-3 napja néha, kicsit fáj a vesém környékén, de, ha a kő távozna, akkor annak jobban kellene fájnia. Bár lehet homok jött le, nem tudom.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Szevasztok,

egy boka(alatti) sérülés érdekelne. Egész pontosan a jobb bokám alatt 4cm-el, a bokacsont alatti csont utáni csont "felülete fáj". Legalábbis így érzem. (ha jól néztem a csontokat, az a sarokcsont teteje)

Tavaly ősz óta - idő hiányában - kimaradtak a hosszabb futások, max fél órás kocogásokra volt időm, ezeket sem rendszeresen csináltam. Nyilván ez nem állapot, kerestem időt, praktikusnak tűnt, hogy melóból hazafutok, ez 11km. Elszoktam a távtól, a végén éreztem, hogy a jobb bokám belső fele alatt valami nem oké, tompán éreztem "valamit". Lassítottam, nemhogy gond legyen, de másnap elég kellemetlen volt az egész környéke. Egy hét pihi, mivel napok óta nem fájt semmi, kimentem futni. Az elején minden oké, de 7km körül megint előjött. Abba is hagytam, újabb hét pihenés. Aztán valamelyik este mentem 15percet, szép lassan. Nem fájt egyáltalán, de másnap reggel éreztem a tompa fájdalmat - napközben elmúlt. Pár nappal később újabb rövid futás, most 20perc, közben minden oké, másnap megint nagyon enyhe fájdalom. Ez volt kb két hete. Tegnap kimentem megint, laza tempóval futottam kb fél órát, közben figyeltem, semmit nem éreztem. Utána gyalogoltam még fél órát, közben semmi fájdalom. Aztán reggelre megint.

Volt már valakinek hasonló baja? Hova menjek vele? Cipő rendben, Nike Lunar pár száz km lehet benne. 

Jaj, egyenes háttal még a jógik se nagyon, persze. Úgy csak törzsDÖNTENI lehet halandóknak :) 

De tényleg, ezt próbáltam mondani én is a korábbiban, hogy a comb a lényeg akkor tökmind1, hogy a hátad mennyire hajlik, van más gyakorlat rá.

Szerintem nagyon rágörcsölsz, nem kell azt annyira erőltetni, minek? Én is mániákus nyújtó voltam, azt gondoltam elengedhetetlen az egészséghez, de most hogy 3 éve nem vagyok olyan "laza", mert abbahagytam a hajolgatást, nem érzem semmi hátrányát, hiányát. Tök egyens háttal az életben nem fogsz ráhajolni a combodra, ráadásul a próbálkozásokkla tényleg nyírod a porckorongod, ha tetszik, ha nem. Miért gond, ha hajlik a felső hátad is? A combhajlító nyúlik így is, úgy is. DE mivel van rá más megoldás is, ezt hagynám a fenébe, de te tudod.

Igen, volt MR, ultrahang is, ott mondták, hogy cs.h.gyulladás. Most elmegyek 3. orvoshoz is. Az is gond, hogy új munkahelyemen nagyon sokat kell járkálnom, gondolom az sem segít.

Neeem, az teljesen más, ez nemakkora púp, csak kézzel érezni, hogy ott kissé duzzadtabb, utánaolvasva kiderült, ez is tünete a cs.h.gyulladásnak. reggelre szépen lemegy, estére kissé megerősödik, megduzzad. Már 2 orvosnál voltam, előrelépés nem történt, most megyek 3. orvoshoz, persze időpontra, sok pénzért. Viszont csak akkor fogok fizetni, ha érdemleges megoldást kapok, nem pedig hogy "megerőltette, pihentesse". Ezért ne kérjenek el tízezreket. 

Nem tudom, hogy jó-e, halzolival egyetértve azt gondolom, hogy az egyoldalú terhelés mindig káros. Ha végzel ellentett gyakorlatot is, kobra póz, hiperhajlás, stb, akkor kétlem, hogy kárt tennél magadban a hajlongással, max nem hatékony.  Azt gondolom, ha a cél a térdhajlítók nyújtása, akkor az arra leghatékonyabb módot érdemes választani. 

Nekem fontos az is hogy le tudjak hajolni teljesen, hogy laza legyen a hátam is, én nem csak a hamstring miatt csinálom. Ha csak az volna a cél akkor homorítva csinálnám. 

Hadd ne iézzek, meg felesleges is, de számos alkalommal arra citáltál tanulmányokat, kísérleteket, hogy a nyújtás felesleges, a sikeres sportolók mind merevek...

Oké, ha mégis fontos neked akkor más. De akkor is azt tudom javasolni, hogy személyesen nézesd meg magad valaki hozzáértővel, elég gyakran előjött ez is, hogy nehéz így látatlanban, írásban ilyesmiről értekezni.

"A hátad felső részét domborítva hajolgatni előre sztem tök felesleges, valószínűleg a hátizmaid is elég kötöttek azért nem megy másként"

oké és számít ez? így is helyes a gyakorlat, kíméli a derekat vagy sem? (s a hát felső részét??)

az nálam is stimmt h a homorítóssal nem kell annyira mozdulni lefelé, hogy nyúljon a combhajlító. tehát ilyen szempontból hatékonyabbnak tűnik, mint a lehajolós verzió. csak hülyén néz ki :D mármint nem maga a gyakorlat, hanem ahogy nekem sikerül megcsinálni. 

jah, és azt el tudom dönteni magamnak h mit hagyjak a fenébe és mit nem :)

valami félreértés van :P már nem először mondom neked (és másoknak), h teljesen felesleges 1 db dolog alapján megpróbálni megsaccolni egy csomó más dolgot h milyen is vagyok, miket gondolok, stb. ....hidd el elég sokszor félre fog menni a tippelés. nem egyszerűbb inkább a tényeket nézni? szerintem igen.

konkrétan 1000 éve írom h NEKEM a nyújtás hasznos a sérülések elkerülésében. lehet másnak nem, nem tudom. de én látom a hasznát, úgyhogy nem gondolom hogy a nyújtás hülyeség vagy felesleges vagy "overrated".

az itteni nyújtós téma azért érdekel, mert nem akarom tönkrevágni a hátamat ezzel a nyújtógyakorlattal. 

az nem létfontosságú h leérjek a talajig, nem zavar személyesen úgy, mint téged h laza vagy nem laza, de azért nyilván hasznos ha nem teljesen merevek az izmok, ezt tapasztalom h hasznos bizonyos esetekben. szóval igen, örülök hogy 25cm-rel jobban nyújtódik, mint 2 éve. 

így világosabb az álláspontom?

Most nincs időm részletes válaszra, de amúgy is azt tudnám leginkább tanácsolni, hogy ha érdekel a téma akkor keress fel egy gyógytornászt vagy jógaoktatót vagy hasonlót. Ha meg nem zavar hogy merev vagy akkor hagyd a fenébe. A hátad felső részét domborítva hajolgatni előre sztem tök felesleges, valószínűleg a hátizmaid is elég kötöttek azért nem megy másként. De te idézted mindig hogy stretching is overrated. Valószínűleg így van, nekem csak simán személyesen fontos, hogy valamennyire laza legyek, így érzem jól magam. Másnak nem kell ennyire vagy bármennyire lazának lennie...

Igen, döntve IS leérek kézzel a talajra, hajolva teljesen rá tudok simulni a lábszáramra és a tenyereket a lábam mellett is le tudom tenni, de ez én vagyok...másnak más. Ha már combhajlító (vagyis térdhajlító), nekem legjobban úgy nyúlik/feszül ha nem hajolok hanem homorítva döntöm csak a felsőtestet, csípő hátra, mint a nyújtott lábas elemelésnél.

hú passz :( 

amúgy biztos h nem lehet gyulladás ennyi idő után? a masszőr szerint kell még ismétlés?

annyit tudok mondani h én hagynám a biciklit is. keresnék olyan mozgást, amitől nem rosszabb másnapra. persze lehet h te is ezt a döntést hoztad meg a tapasztalataid után, csak mondom, ezt nem lehet elégszer ismételni :)