Sport

(verseny)

Edzés ideje

01:03:38

Távolság

3.8 km

Tempó

16:45 p/km (3.58 km/h)

Edzésleírás

eXtremeMan Nagyatád

Idén valahogy más volt minden. A verseny előtti hónapban nyugodtnak éreztem magam, viszont az előtte lévő pár nap nagyon feszülten telt, alig vártam, hogy ott állhassak a rajtvonalnál, eldördüljön az ágyú és már csak magamra kelljen figyelnem. Aztán eljött ez is. Tavaly nem engedtem utat a könnyeimnek, most viszont nem fogtam vissza őket, ahogy Vangelist hallgatva azon tűnődtem mennyi meló, mennyi áldozat, mennyi bazi korán kelés és rohanós reggeli úszás van abban, hogy most itt állhatok. De ezért megérte. Balázs közben mögöttem állt és csak fogtuk egymás kezét. Innentől egyedül kell helytállnunk.

Aztán dördült az ágyú és indulhattunk hosszú útunkra. Igazából már a rajt előtt tudtam, hogy túlságosan hátra álltam és ez hamar be is igazolódott, az első pár száz méteren sokakat meg kellett előznöm, de az első bójához érve tisztult a kép és kezdtek kialakulni a sorok. Akkor még úgy éreztem beragadtam két lassúbb úszó mögé, de aztán amikor próbáltam megelőzni őket rá kellett jönnöm, hogy nem megy, így maradtam lábvizen. A dupla bjáktól már szép egyes sorba úsztunk és én vígan tapicskoltam az előttem haladó lábát, amitől szegény egy idő után eléggé besokallt, mert hátra is fordult, meg erősebben kezdett lábazni. Én próbáltam mellé úszni, hogy ne idegesítsem, de akkor meg mindig bekacsázott elém, szóval gyakorlatilag az egész első körben boldogítottam. A sor amúgy pont előtte szakadt meg, úgyhogy lehet jobban kellett volna motiválnom :-)

Az utolsó bójánál aztán besokallhatott vagy nem tudom, de kiúszott oldalra, így én teljesen tisztán foghattam partot, előttem nem volt senki a közelben. Még a partraérés előtt felnéztem az órára, ami akkor 29-cel kezdődő időt mutatott, amin eléggé meglepődtem, mert nem éreztem erősnek az úszást, és kicsit meg is ijedtem, hogy ez így sok lesz, bár az is megfordult a fejemben, hogy lehet, csak rövidebb a táv. 

A második kör elején rövid ideig én úsztam elől, aztán szépen jöttek hátulról az emberek. Na itt éreztem meg először, hogy gyors lehetett az az első kör, mert nemhogy az első előzőre, de a 4.-re is alig tudtam ráállni, szépen csúsztam vissza a vonatban. A dupla bójáknál aztán utolértünk egy másik sort, akik lassabbnak tűntek egy kicsivel, így én el is engedtem az addigi felvezetőimet és szerelvényt váltottam egy kicsit lazább utolsó 1km reményében. Ez be is jött, kellemes volt a tempó. A végén még belefért egy technikai szünet is, itt láttam csak, hogy milyen népes kis vonatunk volt, aztán gyorsan utánuk is eredtem. A női mezőnyben 4.-ként értem partot, az időmmel meg vagyok elégedve, persze sokat számított, hogy szinte végig lábvizen tudtam úszni, de egyszer már kijárt nekem is a jóból :-)