Edzésleírás

Az utolsó igazán hosszú, hosszú futásom a verseny előtt. Kemény menet volt, nem kaptam ingyen. 

6 db 6,22 km-es kört kellett fussak. Az első körben azt hittem vége is az edzésnek (és a megpróbáltatásnak is egyben), ui. a bal hajlítóm rendesen fájt és tisztára olyan volt mintha le lennék húzódva. Ennek ellenére és gondolva a verseny megpróbáltatásaira is ezért ledolgoztam a távot és  firssítés gyanánt alaposan bekentem magam a "csodakrémmel". Ettől aztán úgy lángolt az egész lábam, hogy nem is éreztem semmi fájdalmat, hát tólhattam neki tovább.

A második körben egyszercsak hiányérzetem lett, nem is oktalanul, ui. elhagytam a lakáskulcsaimat, mint egy kisgyerek. (Zenét hallgattam közben, így nem vettem észre, hogy kiestek a kulcsok.) Pánikra semmi ok - gondoltam - van vissza majdnem 5 köröm, hogy megtaláljam őket. Így is lett, még ebben a körben meg is leltem a szökevényeket. (Milyen érdekes az ember: Rögtön megszűnt minden fizikai problémám, csak arra koncentráltam, hogy futás közbe meglássam az elveszett kulccsomómat.) 

Igyekeztem frissíteni csokival, géllel, iso-val, meg magnéziummal, Mg-Ca-val, stb. de valahogy nem lett az igazi. Ettől függetlenül lement, de nagyon küzdős lett a vége. Befejezve a futást fel se mentem a lakásba, a ház bejárati lépcsőin elfeküdtem és csak élveztem a totális zsibbadtságot, a hideg követ, meg a kék eget. Némi agonizálás után rávettem magam egy kis nyújtásra, majd kotortam fel zuhanyozni. 

Kicsivel ezután meg leszakadt az ég...! 

3 hozzászólás

ildikó.cs 4005 napja

Látod a temészet a hűsítő frissítő zuhanyt is küldte volna. :-)

eszko 4006 napja

Nagyon szép teljesítmény, minden elismerésem!

feketearpi 4006 napja

Kalandos volt,gratula