Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 55 777 136 km-t sportoltatok
A megtisztulás egyik formája, légy ultramaratonista..

A megtisztulás egyik formája, légy ultramaratonista II.

pleko | 2011-01-25 09:18:43 | 34 hozzászólás

Kedves barátaim, sportársaim!

 

Eljött a pillanat amikor nem bírom megállni, és újból "klaviatúrát" ragadok... Feszít a vágy, hogy megosszam veletek a bennem zajló lelki folyamatokat.

Akikel egy kicsit közelebb kerültünk egymáshoz az elmúlt két évben, azok meglepődve tapasztalták a pálfordulásomat a sportolás terén...A futás háttérbe szorult, többnyire a konditeremben töltőm kevés időm...

Mi történt?

A dolog összetett.

Hogy én és a kicsaládom a felszínen tudjon maradni, újabb munkát kellett beválalnom, és ennek hatására a lelkesedés és az erő egyre jobban fogyott...Nem éreztem magamban a tűzet, azt a mindutalan megújuló energiát ami mindig jellemző volt rám. Nem a testem tiltakozott igazán. Nem, a lelkem volt az. Mentálisan fogytam el teljesen. Állandóan az járt a fejemben, kell ez nekem? Miért nem tudsz a fenekeden megülni és a munkádban kiéllni magad és a maradék energiád meg a családodnak szentelni? Mit akarsz elérni azon kívül, hogy feladod a sárga csekkjeid, és esténként ha éppen nem az éjszakai utcákat járod, a családodal hajthatod álomra a fejed.

Gondolom nem vagyok egy UFO és ezekkel a gondolatokkal mások is küzdőttek már...

Egy szóval nagyon úgy nézett ki, hogy megembereltem magam, aki felmérte a lehetőségeit, és fájó szível, de végleg feladta az álmait asportolás terén!

Aztán nem régiben egy sportárs firtató kérdéseire, hogy miért nem futom már annyit, azt írtam hogy vége az ultrának....mármint részemről...hiszen nem tudok rendesen odakészüni...

Szóval azt írta, hogy heti pár rövidebb futás, és hétvégén egy hosszú, és már nem lehet baj, és legalább nem kellenene hiányolnunk az ultraversenyekről...

Azóta ezek a szavak motoszkálnak bennem...Spori beletrafáltál a szívembe!

Most reggel a NOX-ot halgattam, miközben a híroldalakat olvasgattam, felcsendült a "Remény" cimű szám...

Annyira megfogott, hogy elkezdtem írni ezeket a sorokat..."Nem dönthet más csak a szív...."

Mondják ők...és momdom én is....

Most lerakom a klaviaturát, kihasználom, hogy szabadnapos vagyok...Futom egyett mert ultrafutó vagyok újra! ÚJRA!!!!!!