Üdv Mindenkinek!

A mai futásom, nagyon nehéz futás volt.

Kezdem onnan, hogy egy 12 órás műszak után mikor reggel fél hétkor hazaértem akkor melegítettem be, és gondos bemelegítés után indultam el futni.

Az első körnél semmi probléma nem volt, leszámítva azt, hogy helyenként nagyon csúszos volt a járda, mivel a hó egyrésze elolvadt, másik része visszont ott maradt félig hó, félig latyak formában....szerény véleményem szerint ma a legjobb lett volna gumicsizmában futni...szegény cipőm nem úgy lett megalkotva, hogy ilyen mennyiségű vizet hólevet, latyakot elviseljen....

Tehát ma reggel úgy indultam el futni, hogy cél 17 km! Tegnap mivel egész nap esett az eső nem tudtam futni, ezért ma reggel indultam.

2,5 km-nél volt 3-5 mp minuszom, picit gyorsítottam, ennek következtében az első kör végén ( 3,4 km-nél) már nullszaldos voltam.

Második kör végén szintén nullszaldosan futottam, talán volt 5 mp előnyöm.

De nagyon küszködtem a trutyiban, meg azt is észrevettem, hogy mivel hideg volt ( nulla fok környéke) nem ment jól a futás, ill lehet, hogy a 12 órás műszak után fáradt is voltam.

Tehát mint írtam 10 km-nél volt valami 5-10 mp előnyöm, ma reggel valami 54 perc 30 mp-re hoztam ki a 10 km-et, ha valaki megnézi hogy szerdán mennyi volt az eredmény, láthatja, hogy kb. 1 -1 perc 20 mp -vel gyorsabb voltam akkor, igaz akkor +10 fok volt....

A 3. kör végén (10,2 km) tartottam a pár másodperces előnyömet, igaz érzékeltem, hogy fáradok.

De mondtam magamnak, hogy akkor is végigcsinálom a 17 km-et (5 kör) ha a fene fenét is eszik, képes vagyok rá, meg tudom csinálni, és meg is fogom csinálni!

Mentem néhány száz méter, és beütött a mennykő....

Hátul a jobb lábam comb részébe, egy hatalmas nagy fájdalom hasított, szerencsére csak 2-3 másodpercre, viszont addig gyakorlatilag fél lábon bicegtem, majd kiáállt a fájdalom, de végig éreztem, hogy továbbra is "ott van" elég egy rossz mozdulat, és újra lecsap.

A sebességemet jelentősen csökkentettem, mint utolagos számollással kiderült kb. 10,2 km/h-ra (11-ről) némileg a futóstilusomon is változtattam, és így jóval lassabban, de folytattam.

Viszont ezért is élesen kettéválasztottam a mai futást, fájdalom előtti részre, és utána lévő részre. Ezért is vittem fel két részben az edzést.

1 rész még 11-gyel robogtam.

2. részben óvatosan már csak 10,2 körül kocogtam.

De szó sem lehetett arról, hogy visszaforduljak, szó sem lehetett megállásról, mivel tudtam, hogy még így is képes vagyok rá, és meg tudom csinálni!

Még volt hátra szük két kőr, azt már óvatosan lekocogtam, de megcsináltam!

A fájdalomveszély némileg csökkent, stabilizálódott az állapota, és tudtam tovább futni.

Végül az 5 kört, vagyis a 17 km-et 1 óra 35 perc 30 mp alatt futottam le, vagyis 2-3 perccel rosszabb idővel mint vártam, viszont az átlagom 10,7 km/h lett, vagyis még ez a sebesség is elég lenne a maratonon a 4 órán belüli erdményhez!

Mikor hazaértem levettem a cípőmet, a zoknimból mikor kifacsartam nem csepegett, hanem csurgott a víz, a cipőben pedig csaknem állt a víz, a lában teljesen felázott.

Hihetetlenül kemény futás volt a mai, de végül is táv alapján teljesítettem!