Úgy tűnik, újra lesz értelme visszapillantókat írni. Pontosabban ne kiabáljam el: most van, és ennek örülök.
A múltkor már írtam, hogy az eddigi tapasztalat alapján sok mindent máshogy szeretnék csinálni. Eddig a következők valósultak meg ebből.
Egyrészt újra tudok futni (lekopogom). Ebben a hónapban hatszor futottam, összesen 29,56 km-t. Január elsején volt az első, már délelőtt kilenckor futottam, jó hideg volt a városban, és összesen két embert és egy kutyát láttam. Eszméletlen jó volt, még úgy is, hogy utána a megfázás határán billegtem jó pár napig, mert persze azt időközben elfelejtettem, hogy is kell télen felöltözni futáshoz. Az e havi utolsó futásom pedig ma volt, szép napsütésben, nagyon kedves futás sikeredett. Két futás volt 5 kili alatti, a többi 5 és 6 km közötti, egyelőre óvatos vagyok, nem akarom ész nélkül növelni a távot. Meglepődtem viszont azon, hogy magamhoz és a kihagyásokhoz képest viszonylag gyorsan futottam, az átlag kb. 7 perces kilométerekre jött ki (kicsit alatta), ami azért meglepő, mert ennél lassabb szoktam lenni. Nem tudom, hogy ennek az-e az oka, hogy máshogy mérem a távot (eddig megrajzoltam a futótérképen a futás után, most endomondot használok), vagy tényleg gyorsabban futok. Ha utóbbi, akkor annak lehet oka a mínusz öt-hat kiló, amivel most kevesebb vagyok, mint akár tavaly nyáron is.
A csípőm egyáltalán nem fáj, sem futás közben, sem utána (szerencsére, lekopogom). Egy olyan futás volt, ami után kicsit éreztem a térdem, nem tudom, azért-e, mert megint a rakparton futottam (ahol régen nagyon sokat, és akkor sokat is fájt a térdem), vagy azért, mert aznap kicsit hideg volt. Ezt csak a krónika kedvéért írom, remélem, nem lesz ennél nagyobb baj.
Szóval ez most így jó. A futás mellett elkezdtem Pilatesre járni, hatszor voltam, alkalmanként egy óra. Kétszer voltam úszni, az egyik alkalommal elég keveset úsztam, mert nem nagyon bírtam, épp akkor mentem, mikor a Dagály tele volt úszni tanuló gyerekekkel, a másik alkalom már jobb volt ebből a szempontból. Szóval a hónapban 15 nap mozogtam valamit (itthon is tornáztam egyszer, mikor elmaradt a Pilates), pedig egy hét szinte teljesen kimaradt megfázás miatt. Ezzel elégedett vagyok, ezt szeretném a továbbiakban is tartani.
Még annyi történt, hogy neveztem a Borvidékre, a 13 kili környéki távra. Remélem, idén el is jutok, és le is tudom futni a távot.
Ezek csupa jó hírek! Érdekes, hogy némi kihagyás után én is tapasztaltam, hogy önkénytelenül is gyorsabban futottam, én inkább arra gondolok, hogy akkora nagy öröm ismét futni, hogy önkénytelenül is gyorsabb futásra kapcsolsz, és van egy jó adag endorfin löket. Remélem, hogy legközelebb is csupa jó hírt olvashatok!