Most, hogy az idei második futásomból hazaértem, elég motiváltnak érzem magam, hogy összefoglalót írjak a tavalyi évről. Igaz, 10 perc múlva indulnom kell, úgyhogy nem biztos, hogy ez a megfelelő időpont, de hát van ez így.
Szóval a tavalyi év futás szempontjából elég vegyes volt. Májusig nem futhattam a térdem miatt, úgyhogy addig részben torna, nagyrészt viszont bringa volt a mozgás. Utána öt kilométerekkel kezdtem, de megint megfájdult a térdem, így visszavettem a távból, és próbáltam türelmesen viselni, hogy két-három kilométereket teszek meg, majdnem 8 perces ezrekkel. A nyár végére aztán felmentek a távok, legalább vissza az öt km környékére. Az év futós csúcspontja a Szeliditó-futás volt, ott – váratlanul – 11 km-t futottam. Amúgy nemcsak ezért volt ez az esemény a legjobb az egész évben, hanem az egész nagyon jól sikerült, nagyon jó élmény volt, köszönhetően egyrészt Évinek, akivel mentem, másrészt pedig a szervezőknek.
Ez egy picit olyan szempontból is fontos volt, hogy ez után már többnyire öt km felett futottam, bár a tíz km-t nem léptem át egyszer sem. Na, majd idén. A futások gyakorisága viszont nem az igazi még; a cél a legalább heti három lenne, ezt egyedül novemberben sikerült megvalósítani két egymást követő héten. Na, ezt is majd idén.
Az egyéb mozgások a nyár végével háttérbe szorultak. Ősszel kevesebbet bringáztam, mint tavasszal, illetve a tornát-erősítést is elhagytam, aminek meg is lett a következménye, december végére beállt a derekam, úgy, hogy egyszer vissza is kellett fordulni a futásból.
Szóval a dolog úgy áll, hogy a tavalyi év pozitívuma, hogy újra tudok futni a magam komótos tempójában. Idén a futások gyakoriságát, valamint az egy alkalommal megtett távot szeretném növelni, nagyobb figyelmet fordítani az egyéb mozgásokra (elsősorban az erősítésre és a hajlékonyság fokozására). Mindezt úgy, hogy ne sérüljek le újra.
A futás egyéb elemei is átalakultak ebben az évben. Kevesebb időt töltöttem futós társaságban, kevesebb időt szánok a futós blogok követésére. A túlzott pörgés és az egymás húzása nem hiányzik, de idén szeretnék ismét valamennyivel több időt futókkal tölteni, és több figyelmet szentelni azoknak a futótársaknak a blogjaira, akik fontosak.
A versenyek, egyáltalán a teljesítmény szerepe is átértékelődött. Idén egy eseményre szeretnék biztosan elmenni, augusztusban a Szeliditó-futásra, és csak halkan jegyzem meg, hogy jó lenne ott két kört futni.
Na, öt perce el kellett volna indulnom. Szerintem a lényeget sikerült leírnom.
Ha elégedett vagy, ha jól érzed magad a bőrödben akkor minden klassz így ahogy van. Hajrá!