Mármint a cipővásárláson. Már hónapok óta nyomasztott a dolog, hogy új cipőket kell vennem. Igencsak túlhordtam a régieket állítólag, mindkettőben volt vagy 1900 km. Külsőre- he tiszták - újszerűek még mindig, de azért - főleg az egyiken- igencsak érződik, hogy eleget nyűttem őket. Felváltva használtam őket, az egyiket inkább síma úton, a másikat inkáb terepen. A most még kényelmesebbnek vélt párral lekűzdöttem még a hétvégén a debreceni marit, de tovább már tényleg nem lehetett halasztani a dolgot. Úgyhogy elzarándokoltam az előző cipőimet gyártó cég (amelyik mostanában azt hirdeti magáról, hogy lojális a sporthoz, régebben meg azt, hogy csendben készít minőségi cipőket 1900akárhány óta) óbudai márkaboltjába, ahol az előzőeket is vettem. Szokás szerint most is 2 pár különböző cipőt akartam venni, és persze pontosan ugyan olyan típusúakat, mint a régiek. Nem kimondottan márkahűségből, hanem inkább kockázatkerülésből. Azok ui. jól szuperáltak, minek változtassak. Persze a boltban egyből kiderült, hgy mind az 'Örökség Háló, mind a "Dzsessz" sorozatot nerm folytatják, csak újabb típusok vannak, újabb fantázianevekkel. Szóval a kockázatminimalizálás nem igazán sikerült.

Pech. Mondjuk ha már ott voltam, gondoltam azért még mindig kisebb kockázat, ha ott vásárolok a megszokott márkából, mintha váltanék. Úgyhogy megkérdeztem az eladót, mit tud helyettük árban/tudásban hasonlót ajánlani. Perzse- végtére is eladó- egyből a drága csúcsmodellekkel kezdte, de aztán végüli mégis sikerült kiválasztani, hogy mi is kéne Így aztán vásároltam az Örökség hálóü 3 -at leváltandó egy egy Fúzió Háló ésa Dzsezz helyett pedig egy Azura Háló fantázianévre hallgató modellt. Érdekes módon, ugyanúgy mint a korábbi 2 pár, ezek is eltérő méretűek. Mindkettő akciós kifutó modell volt, igen barátságos áron (főleg az utóbbi, amit a fradi-színe mellett igazából épp ezért vettem meg, mert amúgy kicsit furcsa, hogy a felsőrésze alig nyúlik túl a cipő nyelvén)

Szóval most van 4 pár cipőm. A két új marad az itthoni futásokhooz, a két régit meg elviszem anyósomhoz, ahonnan a HHH- felé szoktam futni, illetve anyámékhoz Érdre az ottani futásokhoz. Így legalább ezentúl nem kell állandóan cipőket hutcolásznom.

Na megyek is felavatni őket, illteve ma először a rizikósabbat. Ja, itt a jelenlegi kollekcióm. Na melyik új, melyik régi?

(Na megvolt az első menet az zöld-fehér azurával. Hihetetlen könnyű és gyors! És csak 8500-ért! Minden erőfeszítés és pulzusemelkedés nélkül mentrem olyan időt, amilyet máskor csak direkt odafigyelve szoktam. Mintha rugólábon mentem volna! /biztos nem véletlen írja róla az ismertető, hogy alternatív versnycipő/. És a lépéseim is hosszabbak, mint a régi cipőkben. Ha már ebben mentem volna a marira, biztos jó pár perccel gyorsabb lettem volna, és megspóroltam volna a vége felé a begörcsölést. Mondjuk ezt szántam inkább terepre, de arra éppenséggel kevésbé lesz jó, mert valahogy bokában labilisabb, de mindegy, arra jó még az elődje is. Nos, ezek után nagyon kiváncsi vagyok a másikra is.)

 (Péntek: ma kipróbáltam a Fúzió névre hallgatót is. Puha, bársonyos érzés...Egyszerűen nem lehet vele lassú tempóban menni. Csak azt nem tudom, hogy ezek eleve jobbak, mint a régi cipőim voltak, vagy azok már megmerevedtek a sok használat alatt, és azért ilyen nagy a különbség)