Amuilyen ronhirtelen jött ez a ronmda "influwenza-szerű megbetegedés", olyan hirtelen ment el (vagy legalábbis én azt remélem), úógyhogy ma azért voltam egyet futni a Hármashatárhegyen. (bár azért a feleségem szerint ez kissé korai volt). csodálatosan szép vot a vastagon zúzmarás mindenég, nmég az ég képezte szürke háttérrel is. Azért próbáltam lassúra venni a tempót, és - már amennyire sikerült - orromat-számat sállal eltakarni ebben a hidegben, pláne emelkedőkön. Vittem viszont fényképezőgépet, lehet, hogy pár képet fel is teszek ide.
A másik nagy esemény pedig az volt, hogy először futottam a Jézuskától kapott új Polar órával. Mondanom sem kell, egész más ez az érzés. Kicsit bonyolult volt első pillantásra, meg még most sem igazán értem kristálytisztán, hogy mikor miért és mit pittyeg, de azért szerintem fog ez menni. Emlékszem, életem első futóversenyén, a debreceni maratonon volt nálam egy kis cetli meg egs IKEA-ból hozott rövid ceruza, és 5 km-enként (vagyis 4.8 km-enként...) megálltam és felírtam a részidőmet. Ezentúl, ha még egyszer eljutok egy versenyre, már nem így lesz, csak egy gombnyomás, és regisztráltam a részidőt. Azért érik még apró örömök az embert