Fussunk! -- mondta Mikkamakka
Pünkösdi kirándulások
atom
| 2007-05-30 06:39:38 |
1 hozzászólás
Kirándulás volt a tervben a hosszú hétvégére, el is könyveltem jóelőre, hogy pihihetet tartok. Oszt' mi lett belőle?! Szombat: nyújtás, vasárnap: erősítés, hétfő: tüdőkiköpés :-).
Vagyishogy szombaton a fél napot a cseresznyefa alatt töltöttem, a létráról nyújtózkodva az ágak felé.
Vasárnap egy rég tervezett kirándulást tettünk a Bärenschützklamm-ba (Medveölő-szurdok). Ez ugyebár teljesen off volna, ha nem teljesítettünk volna mindeközben 700 méter szintet, melyből úgy 450 méter jutott a szurdokra, a maga 2900 lépcsőjével. El is könyveltem lépcsőedzésnek a napot :-). Aki még nem járt arra, annak -- nem csak a vádlierősítés okán -- feltétlenül látnia kell ezt a helyet, mert gyönyörű! Nem mellesleg számos outissal és futóval találkoztunk. Nem csoda, az utak jók és nem túl forgalmasak, a táj pedig csodálatos.
Hétfőn pedig, ha már levittem a bringát, tettem egy kört az Őrségben. Merészen nekiindultam a szentgotthárdi útvonalnak, amelyben a szokásos hullámzáson túl van irányonként négy rövid, de velős emelkedő. Odafele vígan szaladt a bringa. Visszafele aztán észrevettem a szembeszelet :-). A csörötneki emelkedőn olyat mutatott a sebességmérő, hogy nem is gondoltam volna, tudok olyan lassan tekerni :-). Igyekeztem fartlekesre venni az edzést, az emelkedőket -- meg itt-ott a lejtőket :-) -- megnyomni amennyire csak lehet. Jó volt, sajnos haza kellett indulni, ezért 90 km-rel befejeztem a napot.
Levezetésként kedden reggel rápróbáltam egy bizonyos úszótávra. Melegnek éreztem a 24 fokos vizet. Kábé a várt tempóban sikerült, lazán és egyenletesen, de a végén fáradtabbnak éreztem magam, mint előre gondoltam (merthogy azt gondoltam, egyáltalán nem fogok elfáradni.) Azért jó lesz ez, az úszással (még) nem lesz baj.
Ha reggel nem megy, hát akkor legyen este
atom
| 2007-05-25 23:13:24 |
Nincs hozzászólás!
Reggel akkora dugó volt, hogy mire a Szigethez értem, már egy körre is alig lett volna időm. Kihagytam hát a reggeli futást, és elhalasztottam estére. Azzal a tudattal, hogy nem biztos hogy összejön. Végül fél 8-kor sikerült kikapcsolni a gépet, és irány a Sziget. Meleg volt, de érdekes módon jóleső 5 percesre álltam rá a bemelegítés után. Ahogy ezt észrevettem, vissza is fogtam magam. Jól tettem, mert a végére így is jól beálltak a combjaim, ahogy mostanában szoktak. Hiába, nincsenek szokva a futáshoz az utóbbi időben.
A hétvégén kimarad a hosszú edzés, helyette túrázás lesz. Betudom pihihétnek :-).
Hjaj...
atom
| 2007-05-24 12:30:07 |
2 hozzászólás
Nincs idő. Semmire sincs idő. Nem jó ez így.
Viszont elhatároztam, hogy írok a blogba. Többször, keveset.
Tegnap tettem meg először, amit már rég terveztem, de tartottam tőle: reggel feltekertem Dobogókőre meg vissza. Közdelmes volt, de jól esett :-). Úgyhogy ma megismételtem. Kár, hogy nem fér bele minden nap... Amitől féltem, nevezetesen a forgalom meg a lefele fékezéses száguldás, nem is volt olyan rossz, mint ami élt bennem korábbról (eddigi -- lekopogom -- egyetlen komoly bukásomat is vagy húsz éve itt szenvedtem el). A pálya viszont tetszik: az elején van egy kis bemelegítő hullámvasút, aztán fokozatosan keményedik és fogynak a pihis szakaszok. Visszafele meg a fékezős rész után meg lehet tolni nagytányéron rendesen, hogy legyen egy kis sebességélmény is :-).
Hát így.
Élet a maraton után...
atom
| 2007-05-02 13:13:20 |
6 hozzászólás
Boston utánra nem készítettem semmilyen tervet, és látám, hogy ez jó . Kell egy kis pihenés. Az elmúlt két hétben a Vivin kívül kétszer futottam, és az elég is volt. Már kezd hiányozni, ezért várok még egy kicsit . És közben apránként, de határozottan fordulok s következő cél felé .
A hétvégén az Őrségben voltunk, nem hagyhattam itthon a bringát. Össze is gyűjtöttem idei első bringa-kilométereimet, első nap mindjárt éppen 111-et. Gyönyörű tavaszi idő volt, csak az a fránya szél ne fújt volna... mindig szembe . No és persze az alattomos kis emelkedők... Azért kiváló tekerés sikeredett, 50-nél jött meg a kedvem, úgyhogy a tervezett menet végén a hazatekerés helyett rátettem még egy 35-ös kört; persze a szint java részét itt sikerült begyűjtenem. Forgalom alig volt, igaz, bringás se nagyon. Az út minősége többnyire jó, bár egyes részeken nem esett jól a virsliguminak az 50-es kőzúzalékból gyártott aszfalt, no meg 80 után minden zöttyenőnek visszaköszönt az ülepem . Meg is fogadtam, hogy legközelebb nem nyomok 7,5-et a gumiba ha arrafele indulok. Első tekeréshez képest csak a fenekemet éreztem utána, másnap mindjárt el is mentem egy rövidebb útra gyógyírként, akkor éreztem hogy azért az izmaim is edzésre szorulnak. A két nap alatt a 150 indulásnak jó lesz, jöhet a folytatás.
A hétvégébe belefért még egy kis úszás is Bük-fürdőn. Igaz, nem sikerült a vártnak megfelelően, az úszómedence még nincs feltültve, csak a kicsiben úszhattunk, amelyben a méretéhez képest elég sok úszó volt, a jelzetlen sávokban egyfolytában mindenfele figyelni kellett, így fél óra múltán inkább átmásztam a melegvízbe regenerálódni. Viszont ma reggel megnéztem Csillaghegyen a kicsomagolt medencét. Szép. És 18,6 fok . Nem mertem 2x1000-nél többet ázni benne, de a végére nagyon jól esett ez így, a szaunázásokkal együtt. Ja, és szinte végig egyedül csobogtattam a vizet a medencében... Megyek még, mert jó volt. Azért lehet, hogy viszek neoprene-t...