Szombaton végre erőt vettem magamon, és beiktattam a rég tervezett futásomat. Már vagy 5 éve nem mozogtam semmit, úgyhogy lightosan kezdtem. Egy 2 km-es kört találtam ki magamnak, kezdésnek elég is. Hát első nap már 300 m kocogás után majd kiköptem a tüdőmet, szúrt az oldalam.  A végeredmény kb 600 m futás, 1400 m séta lett. Kezdetnek nem rossz, gondolom. Vasárnap már sikerült többet futni, kb a 2 km felét futottam, a többi séta, sikerült kidolgozni a jó légzéstechnikát, így csak a vége felé szúrt az oldalam, helyette kaptam egy kis izomlázat. Nem keseredünk címszóval hétfőn is mentem futni, és annyira de annyira büszke voltam, mert utólag kiszámolva megfordítottam az első napomat, 1400 m futás, és 600 m séta. A legjobb az volt, amikor a végén megálltam nyújtani, és éreztem, hogy kicsit fáradt vagyok, leizzadtam, komolyan mondom, akkora büszkeség töltött el, mert éreztem, hogy kezdek formába jönni. Sajna tegnap nem tudtam menni, mert egész délután paradicsomot karóztam, és kedvem sem volt semmihez estére, annyira fáradt voltam. De ma biztos nem hagyom ki. Remélem ez az 1 nap pihi nem dobott vissza, mert akkor tuti lekókadok kicsit.

Tervezem ám az úszást is, már ki is néztem a helyet, ahogy elővarázsolom az úszósapimat megyek is, néha futás helyett úszom egyet. Aztán haza kéne rángatni a bringát, talán az a sport áll a legközelebb hozzám.

Valljuk be, nem is értem, hogy hogyan bírtam ki 5 évet szinte nulla mozgással, meg emberek hogy bírják ki, hogy egész életükben csak üljenek a hátsójukon. Vagy csak én vagyok hiperaktív???