Ha lassabban futok, tovább bírom: erre most jöttem rá :D. Hasznos.

Az utóbbi két edzés kicsit döcögősen indult. Hétfőn nem tudtam, hogy fussak-e a lábam miatt, de mivel nem fájt és már nem is volt feldagadva elindultam. A hűvös idő és a kis csepergő eső először nem nagyon tetszett, de rájöttem, hogy sokkal jobb olyan időben futni, mint melegben. Ma hulla fáradt voltam, de nagy nehezen felkeltem 6:20-kor. És olyan nehezen sikerült összeszednem magam, hogy csak 7:10-kor kezdtem a futást. (Amikor először futottam, ugyanekkor keltem és 6:50-kor kezdtem futni....) Azt hiszem legközelebb jobban igyekszem, mert ma sok embert láttam. Utálom, ha bámészkodnak.+ meleg is volt.

A futócipőmmel jóban vagyok. Jelenlegi legnagyobb problémám: a nyelve állandóan oldalra mászik. Ha szorosabbra kötöm a cipőfűzőt akkor meg kényelmetlen, hiába nem mászkál. Kicsit óvodásnak érzem magam, meg kell tanulnom cipőfűzőt kötni :). De amúgy kényelmes.

Olvastam valami olyasmi cikket itt a honlapon, hogy "Törődj többet a futócipőddel". Azt írj, hogy 2 használat között szellőztessük ki, vegyük ki a talpbetétet. Nekem nem sikerült kivenni a talpbetétet, szerintem bele van ragasztva. Hagyjam így vagy mit csináljak?

 Szép napot mindenkinek!

Sziasztok!

Tegnap voltam a Hervisben és megvettem életem első futócipőjét. Nike Compete. Aki esetleg ilyet akar venni az nézzen be a Hervisbe mert jún. 28-ig 12000 helyett csak 8000 Ft. Ha nem ilyet akarsz venni akkor is menj el szerintem, mert most sok akció meg kiárusítás van.

Tudom, egy számmal nagyobbat kell venni. 40-es lábam van és én mégis csak 40.5-öset vettem. Egyrészt azért, mert csak akkora volt, másrészt, mert ígyis elég nagynak éreztem. Ha hátranyomom a sarkam, elöl van vagy 1 centi hely, ha előrenyomom a lábam akkor meg simán odafér a kisujjam a sarkam mögé. Egész kényelmesnek is tűnt, bár egy kicsit szokatlan volt a sima sportcipő után, hogy ilyen magasan záródik. Délután itthon abban sétálgattam, hogy szokjam egy kicsit és először ne futni menjek benne.

Ma reggel 6:20-kor keltem, de már bánom, hogy nem korábban. Ebben a szép napos időben sokan voltak kinn 7 óra körül. Egy fél banánnal a hasamban indultam el, ami elégnek is bizonyult. Ma 1 percig kellett futnom, majd 1 percig sétálnom és ezt 12x megismételni. Nem nehéz kiszámolni, hogy ez 24 perc összesen, nekem mégis többre sikeredett. Kb. a dolgok felénél jártam amikor az útról fel akartam lépni a járdára, csak rosszul léptem és meghúztam az egyik lábfejem. Ekkor pont a házunk előtt voltam, szóval ücsörögtem egy kicsit a lépcsőn és körözgettem a lábfejemmel. Mivel nem volt semmi komoly dolog mentem tovább, de néha inkább többet sétáltam mint 1 perc. De vezeklésképpen e komoly "bűn" után még sétálgattam a futás után. Igazából a cipővel nem volt komoly gond, csak egy kicsit szokatlan volt, meg talán egy kicsit kemény. De az is lehet, hogy csak azért éreztem keménynek, mert még nincs bejáratva. Kicsinek se éreztem, bár néha éreztem, hogy egy kicsit dörzsölődik a nagylábujjam. A kis "balesetem" is az én bénaságomból adódik. Amikor itthon levettem a cipellőt, nem volt a lábam se kidörzsölve, se semmi ilyesmi. Csak elfáradt és fájt, de ez végig a combomig érvényes, szóval nem hinném, hogy a cipő hibája, sokkal inkább a gyengeségem jele. Nem győztem kenegetni a lábam hűsítő balzsammal.

Ti szoktatok valamilyen sportzoknit vagy mit használni? Én sima mezei zoknit vettem föl, lehet hogy ezért nem szellőzött jól a lábam, de lehet, hogy ez a cipő negatívuma. Végezetül pedig nem hiszem, hogy mindig ilyen regényeket fogok írni, de most kezdő vagyok és hirtelen annyi minden történt velem. + ha korán kelek, olyan sok dologra marad időm, bár korán le is fekszem, mert szeretek aludni. :) Szép napot mindenkinek!

 Sziasztok!

Tegnapra terveztem, de csúszott és ma valósult meg. Az első futásom. Szerintem az egészben a legnehezebb a felkelés volt :D De magamhoz képest hamar kipattantam az ágyból, mert izgatott voltam. Az is pirospont, hogy tegnap este kikészítettem a cuccomat, és nem ma reggel rángattam ki a szekrényből idegesen. Szerintem meg kéne tartanom ezt a jó szokásomat suli idejére is, hogy ne mindig az utolsó pillanatban essek be az ajtón. Mivel nem akartam üres hassal futni indulni ettem egy kicsit. Azt hiszem nem volt jó ötlet megöntözni 100%-os narancslével a csokis müzlit.... Lehet hogy venni kéne gyümölcsöset? :D Még jó, hogy tegnap vettem egy müzliszeletet, ami kicsit jobban esett, mint a saját készítésű kajám(igaz, majdnem összeragadt a szám, olyan édes volt).

6:15-kor keltem (negyed órával korábban, mint amikor suliba megyek!!) és háromnegyed hét után pár perccel már baktattam le a lépcsőn. A bemelegítésem kb. ennyi volt amíg leértem a 3. emeletről + még néhány fej- és karkörzés. Legközelebb nem fogom ellógni, de most sietnem kellet mert 8-ra kozmetikushoz mentem. Meglepően könnyen ment a futkározás, bár a vége fele már elfáradtam (1 perc futás, 2 perc séta váltogatása 8x - ez volt a mai edzés). Reménykedtem, hogy elég kihaltak lesznek az utcák, és nem kell a bámészkodó járókelőket kerülgetni. Tévedtem. Néhány szomszéd nénin-bácsin kívül a fiúk tesitanárával is összefutottam. Szerintem ő jobban meg volt lepődve, mint én, mert osztálykiránduláson is nehezen bírtam a hosszú túrázást + a suliban se tesizek, gyógytesis vagyok, felmentett.

Nehezen tudtam belőni azt a "beszélgetős tempót". Néha túl gyorsnak, néha meg iszonyú csigának éreztem magam. Ráadásul a pontos mérés se sikeredett tökéletesre, mert nincs semmilyen szuperkütyüm, stopperem is csak a telefonomon van, nem akartam azzal a kezemben futni. A digitális órámban lemerült az elem, maradt tehát az analóg (ugye így hívják?) óra, amin csak az ötperceknél van vonalka szóval majd' kiesett a szemem a nagy tanulmányozásban. Futócipőm még nincs, egy egyszerű sportcipőben futottam, meg is érezte a lábam. A végén viszketni kezdett a lábszáram is, szépen ki is pirosodott. Itthon bekentem kamillás krémmel és most már minden oké. Általában a műszálas vackoktól szokott ilyesmit csinálni a bőröm, de ez a nadrágom -állítólag- pamut. A sok nyavajgás ellenére mégis örülök, hogy belevágtam és pénteken megint megyek futni. És büszke vagyok magamra :D

Köszi, hogy elolvastátok.