Sziasztok
Ma is elmentem futni, bár általában úgy osztom be, hogy a futós napok után legyen egy amin pihenek, de kicsalogatott a napsütés, és most két nap nem valószínű, hogy tudom menni. Erre a hétre is már megvan két edzés, még egy kell és akkor jövő héttől megint továbbléphetek.
Megint találkoztam azzal a futó csajjal akivel tegnap. Tegnap nem köszöntünk egymásnak, hiába kerestem vele a szemkontaktust, elkapta a fejét. (ezt írtam is tegnap). Többen reagáltatok rá, hogy ti bizony ráköszöntetek volna, vagy intettetek volna neki. Na, nagy volt bennem az öröm amikor megláttam, egyből beugrott amiket írtatok. Már előre mosolyogtam rá, hátha sikerül megnyernem a bizalmát, aztán amikor egymáshoz értünk, ráköszöntem. A szemembe nézett és........ nem szólt egy mukkot sem. Most komolyan, nem alapvető, hogy visszaköszönök, ha rámköszönnek??? Vagy tévedésben vagyok?? Először felhúztam magam, hogy miért ilyen neveletlen valaki, aztán lefutottam az utolsó szakaszomat is, és akkor már csak nevettem magamban rajta. Én megtettem, amit lehetett, nem rajtam múlt.
Lenyújtottam, hazasétáltam, nem törődöm vele többet. Főzöm a kaját a családnak, lencse lesz. Nem tudom ti szeretitek e, de én minden évben megkívánom párszor. Már nem délben megyek a gyerkőcért az oviba, hanem fél 4 után, tegnap már el is aludt(ez volt az első eset). Olyan boldog voltam amikor anyukám újságolta, hogy rögtön elmondtam a többieknek a fogorvosi váróba, ahol ültünk. Tegnap volt életem első foghúzása, 34 éves vagyok, elég jól kitartottak. Na, ez most jól témába vágott, bocsi.
Szép napot
Doni
Gratulálok a futáshoz és a köszönéshez is :-)
Mint tegnap írtam, bizony van aki nem fogadja. No de szerintem sok egyéb dolgon kívül ez különbözteti meg a futó futót és a hobbifutót. Számomra ez már tapasztalati tény.