1 hozzászólásÉvek óta először érzem elérhetőnek azt a kitűzött célt, amiért elkezdtem futni. Ez pedig a heti 3×5 kili.
Bár a héten alulteljesítettem. Hét elején az istennek nem evett ki a fene, aztán tegnap miután kimentem a heti becsület-adag 5 kilire, jutott eszembe a pár hónapja taglalt B-terv. Az 5-kilik terve. Úgyhogy lenyomtam egy 5-öst ma is :)
Meg volt két úszás is a héten. Az elsőt amolyan "kötelezőnek" éreztem (ha már van a bérlet, illik alapon), aztán úgy is esett: becsületből lenyomtam 800 m-t, és mindennel bajom volt: a hideg víz hideg volt, a meleg víz forró. Mellesleg tömeg volt. Délben. Pénteken már kezdett frankó idő lenni, a víz enyhe volt, volt saját sávom (ja, amíg meg nem jelent egy bálna-alkatú fazon, és neki nem állt ott pillangózni, meg mellettem két kiskölyök hatalmas pacsalással gyorsat úszni), de azért egész jó volt. Úsztam mellen, meg gyorsban: 25-öket csak, de jó volt, mert most már annyi egész jól és biztosan megy. Azt nem mondom, hogy szabályosan, de az élményérték a lényeg. 25-ön pedig nem fuldoklom, nem csapkodok. Meg volt pár hossz hát, amikor nem nagyon hullámzott a medence, és így 1200 m-rel végeztem. Kis olvasásos napozás után jöttem haza.
Hát ez volna a hét összegzése. Nem mondom, hogy javul a helyzet, de nem romlik. Egyelőre ismét próbálkozom ezzel a sok-kicsi elvvel. Aztán majd lesz valami. Max cégetér a nyár.
