Tegnap délelőtt utaztam fel Pestre, és fél 3 előtt pár perccel már a Szigeten voltam, ahol először megismerkedtem Józseffel, és pár percen belül Amatőr is megjelent Leanderrel együtt!! Leander a maga tempójában futott egy kört, míg mi a fiúkkal nekivágtunk a hosszúnak. Az első két kör még ment a megbeszélt 30 perces köridővel, de utána ez a tempó nekem egyre kevésbé ment könnyen. Így aztán lassultunk kicsit (miattam), és közel 6 perces átlagban sikerültek a következő körök. A hangulat jó volt, beszélgetős, a MAC mögött várt minket körről körre Leander, meg ittunk (ja, nem is tudtam, hogy a külső kör mentén is ennyi kút van, tökjó!!), a másik oldalon József felesége és kislánya sétáltak. Közben ismerkedtem a környezettel: megtudtam, hol vannak A szállodák, meg melyik az állatkert, hogy milyen a Palatinus hátulról, és hogy milyen lett a felújított uszoda. Jóvvanna, tudom én, hogy ezek alapdolgok, de én eddig gyakorlatilag csak a hendiken futottam a külső körön, és akkor mindig mással foglalkoztam :-) Utolsó körben Amatőr rákérdezett a tempóra. Hát, mondom 6 percesben gondoltam, aztán leesett, hogy ő gyorsra szereti futni a végét, így elengedtem őket, én meg mentem a magam legkényelmesebb tempójában. Ami 6:15 lett az első km-en. Ezen a ponton elgondolkodtam, hogy lassan el kell kezdenem okmánypalacsintát sütnöm, hogy bevegyenek a lassú szekcióba :-) Viszont viccen kívül nem először éreztem, hogy lassulok. Meg, hogy időnként a 6 perces gyorsnak tűnik. Nincs ezzel baj, csak olyan furcsa, mert volt idő, amikor azért nem bírtam 6 percesben futni, mert természetellenes lassúnak tűnt. Na, mindegy, csak elfilóztam... Aztán picit gyorsultam, és Amatőrék után röpke 3 perccel be is értem :) Nekem ez a kör olyan 31:20-as lett. De tényleg csak csatlakozni tudok Amatőrhöz, minden kétséget kizáróan ez egy nagyon klassz kis futás volt. Örülök, hogy rábeszéltem magam az 5. körre is, és mivel futva is érkeztem (igaz, a közelből), így 27km lett a délutáni adag.
Visszamentem keresztapámhoz, tusolás, újabb adag futóscucc, kaja, pihi, és mentem tovább a Roosevelt térre. Elsőre odataláltam. :-) A rajtszámfelvétel gyors volt, aztán belebotlottam a Futanetes csapatba, majd hamarosan elkezdett gyülekezni a narancspólós csapat is Easttel, Kivivel, Zakkával (neeeem, ő nem hazudtolta meg önmagát, nem futott :), megjelent Drakulady, lutak, SK, összefutottunk Tapírral. A hangulat szuper volt, Budapest csodaszép éjszaka, úgyhogy örültem, hogy eljöttem. Péter Attila pedig szokásos formáját hozta, és ezúttal egy egyedi zenés-táncos bemelegítéssel lepte meg a közönséget. Mókás volt! :-) Mi Kivivel laza, kényelmes futást terveztünk, azt hiszem ez a verseny nem a versenyről, meg a futott időkről szól, nekem semmiképp. Mindenesetre nem tudtam, mire számítsak a lábaimtól, de a délutáni 27km ellenére sem voltam fáradt, nem irtóztam a futás gondolatától, sőt. Röpke 3 perc alatt jutottunk át a rajton, és innen végig előzgettünk. Én nem tudok erről szépen írni, de azt hiszem, közel áll a valósághoz, ha azt mondom, hogy teljességgel megéltem azt, amit Zilaci írt erről a versenyről pár napja az FB topikra. Örültem, amikor az eszetlen sikoltozás az alagútban ütemes tapsra váltott, szépen haladtunk, lendületesnek éreztem a tempót, ami pedig nem volt nagyon gyors. De nagyon jó volt látni ismerősöket, buzdítani kicsi ügyes gyerekeket, látni a fényeket, sodródni a tömeggel, hallani a sok-sok buzdítás a FB ismerősöktől. Kicsit azt éreztem ugyan, hogy ezeket a szűk utcákat kinőtte a tömeg, de most még ezt sem bántam. Nem vártam a verseny végét, élveztem minden pillanatát. Olyan 35:30 körül értünk be, aztán még jót beszélgettünk a célzónában párakkal. Jó volt, hogy mindenki mosolygott, és csak jó élmények voltak, nagy meghalások nem. Jó lenne ilyen éjszakai versenyből több is egy évben!
És végül: a lábaimnak ma sincs semmi baja. Semmi izomláz vagy extrém fáradtság. Érzem ugyan, hogy futottam tegnap, de ki tudnék menni ma is. De ma inkább pihi.