Magas hegyek között, hol a tenger hupikék, ott futnak ők...
Na, ott pont nem futottunk. :) Meg Deszkre se raktak dombokat, csak Gabó mondta egyszer ezt a fantasztikusan kreatív szóösszetételt, ezért lett ez a mai blogom címe.
De azért jó volt. A végén hazajönni. :) Jó-jó, futni is.
Már pénteken szóba került egy hétfői csapatfutás lehetősége, és én javasoltam tegnap a srácoknak a deszki kört. Végighivogttam mindenkit V42 kivételével (merhogy ő a Balaton-parton szaggatja az aszfaltot vélhetően valahol a Káli-medencében :), aztán Zoli meg Gabó maradtak.
Ez egy ilyen meleg kör. Érdekes, eddig egyszer futottam, épp ugyanilyen meleg volt, és épp ugyanezzel a két sráccal mentem. Mondjuk reménykedtem, hogy a tegnapesti zuhé hoz egy kis enyhülést, meg mára felhőket is mondtak, de nem. Így aztán a vizes-kendős + a lassan-menjünk stratégiákat kombináltam a igyunk-isközben módszerrel. :) Kellemesen lengedezett egy kis szél is, az sem esett rosszul, de valljuk be: nem fáztunk.
Kifelé menetben a hídon Gabó életének újabb rémtörténetével szórakoztatott (vajh, hány ilyen van még neki??), ezúttal a hogyan-csípett-megadarázs-és-lettem-ráallergiás c. kaland volt soron. Ettől jól beparáztam, hogy majd a töltésen jönnek a darazsak. Brrr. :) Zoli természetesen félmeztelenül jelent meg, és sajnálatát fejezte ki, amiért én nem követtem példáját :) Aztán nyomatta a hülyeségeit, olykor megpróbáltam úgy tenni, mintha nem is ismerném, csak véletlenül keveredtünk volna egymás mellé. :)) De ezek a kis hülyeségek tökre fel tudják ám dobni ezeket a futásokat! Aztán egyszercsak végre elértünk a "Kiskertek" c. leágazáshoz Deszken, alig 50 perc futás után, és innen tudtam, van esély a túlélésre, mert "valahol Deszken" van víz. Volt. Meg kutya is, de az meg volt kötve, így csak kicsit paráztunk, hogy mennyire biztonságos az a drót. Meghát ott volt Zoli is, és ő bizti megvédett volna :o)
Aztán ittunk. Annyira rossz ilyenkor, hogy annyira kívánnám a vizet, de túlinnom se szabad magam, mert akkor el nem indulok még egyszer az biztos. De a felfrissülés jól esett.
Eztán átkocogtunk Szőregre, Gabóékhoz (oda is inni mentünk :), megbeszéltük Zolival, hogy neeem, nem vagyunk kíváncsiak a tavaly a bozótosban "elhagyott" pólójára :o)
Aztán már semmi izgi nem történt, még Szőregen is jó volt inni, meg szépen lassan hazakocogni. Annyi, hogy fenn jöttünk a Szillérin, és nem lenn, ezért számoltam rövidebbnek a távot (mert 22,3-at mondott Gabó), de nekem elég volt ennyi.
Azért lett egy kis színem. Meg elfáradtam kellemesen. De azért jó volt újra hosszút futni, és -bizonyos mértékig- vissza is kellene rá szokni, már a NIKE szempontjából volna ez hasznos.
Mindenesetre a héten még csütörtökön valami laza-pörgős-mégsemelfáradós 10-est szaladok még, aztán jön a dupla-tripla extra hétvége, benne Michelinfutással Nyíregyházán, majd KH-váltóval Pesten, 2 csapatban, egyikben épp az Edzésonline színeit képviselem :) Így aztán a heti km-számom szépen meglesz, meg azon se kell már agyalnom, miket is fussak. Alakul ez szépen :o)