Hali!

Ahogy ígértem megírom az én térdem rövid történetét.

Az első futólépéseim 1991re datálódnak, ha az iskolai futásokat nem vesszük számításba.

Az elmúlt, közel 25 évben már majdnem elértem az 50000km-t. Még 2-3 év és meg lesz.

Valószínűleg az ilyen nagy mennyiség lefutása nem pozitívan befolyásolja a térd minőségét. De szerintem a futás, ha megfelelően van adagolva a szervezetre minden téren pozitívan hat. Így a térdre is. /Nem állítom, hogy én mindig megfelelően adagoltam. / Még mindig jobb, mint órákat a TV előtt punnyadni, és leamortizálódni.

Szóval a térdem. Már arra sem emlékszem melyik évben műtötték, arra meg főleg nem, hogy melyik lábamat. Ha felhúzom  a pólómat, megnézem a sérvműtétem nyomát, onnan tudom melyik oldali a műtött oldal. Ez pozitív. Mármint, hogy nem emlékszem.

Most csaltam és megnéztem az edzésnaplómban: 2012ben műtöttek. Ez azt jelenti, hogy 3 év távlatából már semmi sem emlékeztet a 2011es problémámra.

Mi is volt a gondom. 2011 augusztusában motorfűrésszel munka közben megütöttem a jobb térdemet. Elég erősen visszarúgott a gép.  Egyébként 1991óta szakmám a favágás. És még mai napig is szoktam benne dolgozni. Sokáig nem foglalkoztam vele, mármint a térdemmel. De egy idő után a láb másik láb irányába történő mozdítása során fájdalommal reagált. Ha mentem vagy futottam nem volt fájdalom. Szokásos módszerek: kenőcsök, vizes ruha, jég, meg még amire nem emlékszem.  Ezt megunva már nem emlékszem milyen orvost kerestem fel /talán háziorvos?/, aki elküldött fizikoterápiára. Felvettem a kezelést, nem javult. Talán Uh-t kaptam. Mivel nem javult meghoztam a döntést nézessük meg egy specialistával. Kórház, rendelés, nagylabor, vizsgálatok, stb. A belgyógyász kiszűrte, hogy jobb oldalon van egy kicsi hasi sérvem. ÉS! lehet, hogy az sugároz a térdembe. Én elmondtam, hogy nem az, hanem megütöttem. Nem.  Előbb egy sérvműtét, 2 hónap szünet, és ha még ezután is fájni fog, akkor jöhet a láb. Meg volt a laporoszkópos sérvműtétem. Behálóztak. Szép műtét. Profi munka. Nyíregyházi kórház. Hálapénz nélkül. Ez is, és a későbbi térdműtétem is, pedig mindkettőt magasan kvalifikált orvos végezte.

Megvártuk a 2 hónapot, a fájdalom a már említett mozdulatra még mindig megmaradt, nem maradt más meg kell műteni. Nagylabor, vizsgálatok, stb. Az osztályvetető főorvos úr vizsgált, műtött. Altroszkópos műtét, három kicsi vágás. Én arra számítottam, hogy valami porc darabka van leválva, beékelődve, de nem. A főorvos úr azt mondta a futás miatt lehetett a fájdalom, nagyon fel volt „hártyásodva” a porc felszíne, ő megkaparta, és reméljük, minden rendbe jön. A másik is ilyen lehet, de amíg nincs fájdalom ne piszkáljuk. Ezt a 40 évet már csak kibírja, ami még hátra van

Jött a rehabilitáció. Elöször csak szobakerékpár, majd monty. És az első futókilcsik. Nehéz időszak, de ezt már te is tudod. Az emberben ott vannak a kétségek, fog-e még úgy futni, mint előtte. Vagy egyáltalán futhat-e majd? Aztán szépen jött a javulás és láthatod: ma már azt sem tudom melyik lábamat műtötték, csak ha felhúzom a pólómat. Azt még hozzátenném, hogy a régi versenysúlyomat nem tudom visszahozni. Kb. +4-6 kilóm jött össze.

Köszönöm az orvosi teamnek. A szakmai részt ők adták. De akinek volt már műtétje vagy lesz, az tudja, legfőképpen saját magára kell számítania. Ha a testét nem hanyagolta el, a felépülés is gyorsabb lesz. Az edzett emberi test sokkal gyorsabban regenerálódik. Nekem volt olyan bordarepedésem, amit az orvos diagnosztizált és két nap múlva már ő sem találta, pedig ujjal tapintható volt. Nem hitte el, hogy két nap alatt összeforrt így. Én viszont mindig hittem magamban, és a hit csodákra képes. /itt nem vallási értelemben/