( Mivel nem is akartam  beszámolót írni ,  ezért nem let a szokásos ,vicces humoros,de azért remélem élvezetes lesz így is ) a Lefagyszot és a Vulkánt is félkészen hagytam abba ,nem ment ...

lássuk ezt ..

Ha már 60 , akkor 6 kor talizzunk  a Moszkván Zolival,és Mjocival . A fiúk  gyalog akartak felmenni a Várba ,de én a buszra szavaztam . Puffogtak meg minden ,de kussoltak mikor 2 perc múlva leszálltunk a Kapisztrán téren . A nagy meglepetés a tőmeg volt idén  , Mivel idén nem volt hó,sokkal többen jöttek el, közel  55 percet álltunk sorba . Már minden rongyot magamra szedtem, a táskából,hogy ne fázzak futóruhába . A rendőrök meg csak töltötték a munkaidejüket csendesen ,oda oda pillantottam,hogy vajon hány teherautó fog még jönni ? 

Láttam egy túrázót,aki komoly felszerelésben indult el,,,csak úgy elképzeltem mikor monnyuk a Moszkván áthalad,és meglátják a fémsisakban ,és a dragonyos bokáig érő  nagykabátban :)

Közben Fjani is hívott ,hogy jön mindjárt,,, nevezzek neki is . A mázlista oda ért,és már indulhattunk is ,mert pont sorra kerültünk . Janika idén nem mert kitörni velem,tanulva a tavalyi túrából ,hogy nem bírja az éjszakát,és ugye tavaly elaludt a hazafelé úton, vezetés közben ..így hát csak a rövidre jött,de azé a Margitát még behúzta délelőtt .

Aztán 7 kor sikerül rajtolni , az aszfaltos részen hamar eljutottunk a János korházig ,az emelkedőt még kocogtuk egy darabon ,aztán a nagyon meredeken javaslatomra  már gyaloglásra váltottunk . A Széchenyi emlékmű volt az első ep 5,5km nél . Olyan udavariasak voltak ,hogy le a kalappal ,tessék hölgyem az itiner ,köszönöm hölgyem . Úgy emlékszem  Magyar katonák voltak . Aztán hamar a fogaskerekű ,majd a gyermekvasút  előtt jártunk ,Nagyon jól haladtunk ,itt már bőven voltak előttünk .Mosolyogtunk,hogy a rendőrök ide is utánunk jöttek,  Ennyi erővel már a túrán is végig jöhettetek  volna cillagaim :)

Normafa síháznál mentünk be az erdőbe először , ennyi aszfalt van az elejében  kb 7,7km ,innen aztán lámpákat bekapcsoltuk,és futás lefelé a csacsi rét felé. Egy katonasír előtt haladtunk el,a rengeteg mécses ,szinte beragyogta a sötét erdőt . Leértünk a csacsi-rétre 8,8km úgy gondoltam,hogy elég akciósan  világít már  a lámpám ,és elemet cseréltem . Volt is értelme,mert lefelé nagyon megindultam. Hallottam,hogy Zoli,és Joci futnak mögöttem ,folyamatosan előzgettünk ,köszöntem előre ,és jó utat kivántam ,így mindig tudtunk előzni . Aztán mikor  hátra szóltam a fiúknak,kiderült,hogy nem ők futnak  mögöttem,hanem két másik futó ,akikről kiderült,hogy edzésonlinosok . Márk,és Kornél .

Gondoltam,hogy majd utól érnek Zoliék  úgyis ,ezért nem álltunk ki a sorból .Zoli be is fogott a piroson ,de Janika ,és Joci lemaradtak ,velük csak a János-hegyen találkoztunk újra 12,4 km ,ahol kaptunk csokit.

A kilátó meredekét meggyalogoltuk ,majd a piroson futottunk lefelé  ,csak a kövekre ,és a gyökerekre kellett figyelni ,és hipp hopp már lent is voltunk a Szépjuhásznénál .

Janikáék ismét elmaradtak , hiába csak futott egy maront délelőtt,Joci meg kitudja miket  a héten .

Én viszont rápihentem erre a túrára,mert haladni akartam . Gondoltuk majd a Hárs-hegyi emelkedőn utól érnek mert gyalogoltunk ,de nem jöttek ,hiába mentünk már andalogva J

A Hárs-hegyi kilátónál hamar ment a pecsételés 15km.. egy technikai szünetet is tartottam ,míg felérnek a banditáim . Márk,és Kornél úgy tapadtak ránk, mint anya a gyermekére :)Féltek hogy eltévednek ami szinte lehetetlen volt ,mert voltak is előttünk bőven ,meg aztán fényvisszaverő prizmák is voltak. Bár igazság szerint, ezek inkább a gerecsei részen lettek volna jók,de arról majd később.

Joci,és Janika  felértek a pontra ,szegényeknek annyi időt sem hagytunk ,hogy kifújják magukat ,mert már indultunk is lefelé..azért ácsorogni várni hideg volt futóruhában . A hegyről lefelé kicsit már csúsztak a kövek,és a barlangnál jártunk mikor megcsörrent a telefonon,felvettem,beszéltem Gabihoz pár szót,és elraktam,de közben futottam is lefelé,csak hogy  Zoli  ezt nem látta ,azt hitte valamiért ,hogy állok,ezért várt ,és várt ,de csak  nem jöttem fentről ,,miközben már Hüvösvölgy felé robogtam.   Kornél és Márk is utól értek ,szinte ugyan ez a szitú játszódott le tavaly is .

Csörgött is a telefonom, Zoli hív ,hogy hol vagyok, mer ő még fent van a barlangnál ,és vár :P

Hmm lapitva bemondom,hogy már Hüviben járunk ,de tudom,hogy előbb utóbb utól ér.mert nagyon tud jönni lefele,monnyuk felfele is .  Valahol a vadaskert alján ért utól a sárgán felfelé. A határ nyerget elhagyva ,már csillogó út vezet az Újlaki –hegy felé,Elég hideg van már,hogy a zúzmara a fűszálakon megtapadjon,és szikrázó fényével világítsa meg az utat. Az Ujlaki-hegyre feltoltuk magunkat,én itt egy pár méterrel lemaradva a fiúktól, értem fel a nyeregbe,de onnan már együtt hóditottuk meg az Újlaki-hegy csodás panorámáját.

A pecsétet egy orosz katonától kaptam 20,5km nél. Míg én idegenvezetést tartottam Márknak ,és Kornélnak,hogy merre fussanak a Moszkva tér felé,addig Zoli eltünt .Hmm biztos azt hiszi már elindultunk ,ezért szedtük a lábunkat utána . Párszáz méter után be is fogtuk ,tudta ,hogy mögötte vagyunk ,ezért lassan ment ,aztán hipp hopp már a Boróka büfében is voltunk 22,4km ami a rövid táv célja is volt.Német katonák voltak a pontőrök ,szólt a korabeli zene ,és énekeltek .Nekem tetszett még talán a frizurája is németesre volt vágva ;)  Kaptunk fasírtot ,meg teát ,idén nem voltam eléhezve ,mert egy bő órával hamarabb is értünk ide ..Zoli ivott egy sört, taliztam Sipiékkel is ,letúrázták tánczival a rövidebb távot. Joci ,és Jani is beértek, aztán lassan indulni kezdtünk,mert meleg volt bent ,így is minimum 15-20 percet itt voltunk .

A nyeregből a sárgán kellett volna tovább menni ,de a katona sír után ,ami tele volt mécsesekkel ,valahogy tovább mentünk a zöldön . gondoltuk,hogy majd lemegyünk a sárgára  később ,de ehhez egy kunkort kellett tennünk .Úgy láttuk,hogy mások is kavartak erre , mert egy nagy tanácstanal társaságba botlottunk . A zöldröl egy kis kitérővel ismét a sárgán voltunk ,a hullámzó hegyoldalon nagyon jól lehetett futni ,ellentétben a tavalyi nagy hóval,mikor végig csúszkáltuk  ezt a részt .  Elhagytuk a kötők padját majd ezzel együtt Jocit is ;)  A völgybe leérve egy egész amerikai bázis volt a ponton 27,6km  legalább 5 kisebb  tábortüzet raktak körbe ,ami nagyon jól nyomta a meleget középre  . Joci is leért ,aztán mentünk tovább a Rózsika forrás  kis fahídjain,ki egészen a Solymár határáig.

Egy túrázó csoport ment előttünk a Kerek-hegy kaptatóján mi is gyalogoltuk ezt a hosszú szakaszt ,míg elértük a sárga letérést , itt nem láttunk szalagot a hivatalos „levágáshoz” de tudtuk,hogy merre kell menni ,mivel ez már az én fődem:)  A sárgára vissza térve még egy pár kilit futottunk majd egy kellemes jégbeszakadás után elmerültem a fagyos  vízbe . A lábamat hamar vissza fűtöttem,ezért nem is éreztem vizesnek ,Hamarosan  elértünk a Zsiroshegyi  TH romjához,, 33km nél. Rom ? már a lábazat is alig látszik annyira benőtték a fák a bokrok,,pedig pár évtizede   még szórakozni jártunk ide . A ponton  kaptunk teát,és forró frankfurti levest ,ami nagyon jól esett. Éjjel fél egy volt már, elég hideg volt ,ahogy elhagytuk a tűz melegét.

A kéken a szénás felé vezető úton, az előző nap eldugott kolámat 3 felé osztottuk,jól esett egy kis élénkítő ,bár álmosak nem voltunk egyáltalán .  Töltöttem a palackomba is ,az üres literes  flakont  ott hagytuk , amiért hétfőn vissza mentem és lehoztam . A kéken gyenge szellő lengedezett,és fent a Nagy-szénáson sem volt az metsző ,csontig hatoló szél . A hold épp a hegy tető felett rajzolódott ki, olyan volt alulról nézve,mintha rajta ülne a hegyen ,éppen felért két túrázó a csúcsra  ,és az  éles sziluettjük  tette még szebbé a látványt .

A lefelé úton Dávidékkat előztük meg ,vagyis őket láttuk a csúcson kirajzolódni. Aztán a Kutya-hegy gerincén végig kocogtunk,és Jocival megbeszéltük,hogy két éve itt combig ért a hó ,most pedig  szinte őszi időjárás van . A forgókaput sem kellett rángatni ,nem volt befagyva, simán áttekertük,és máris a ponton voltunk 38,5km nél  ,ami nekem a legjobban  tetszett.  Nem is tábortűz hanem egy nagy mágjarakás volt ,és szalmabálákon ültek,miközben tök jó mozgalmi zenék szóltak. Talán ezen a ponton éreztem úgy ,hogy egész éjszaka egy hatalmas Hadtörténeti múzeumban vagyunk ,ami 60 kilométeren keresztül tart. Még egy álcahálós autó is volt kint .  . A pontot elhagyva hosszú meredek lejtő várt ránk.Közel 6 km lefele . Ezen a szakaszon is mekkora hó szokott lenni, az egyik útkanyarulatnál megpillantom a következő pont fényeit ,még magasan vagyunk ,és egészen ellátni a Malom földekig ahol majd a pont lesz .

A Nagyerdő szélén aztán elhagyjuk végleg a fődemet ,átlépünk már a Gerecséhez tartozó szakaszba ,ami ismét meglepetést okoz . A pap földeken Gergőék tanácstalan csapatát érjük utól.Messziről azt hittük,hogy feljebb jött az ell.pont,kicsit  arra is vettük az irányt,aztán mikor megláttuk,őket,azt hittük valaki lesérült,de kiderült,hogy tétováznak,hogy merre is az arra. A sárgát nincs mire felfesteni ,mert szántás az egész ,és mivel nincs hó,ezért  nyomok sincsenek. Gergőékkel érjük el a békás patakot ahol könnyen átjutunk a 2 m széles kis folyáson ,némi fahordalékon vagy szalmabálán . A pontra úgy érünk,hogy közben találkozunk két járöröző katonával akik vaskos faágakat hordanak a közeli táborhelyhez. Malomföldek 44,7km  itt forró teát kapunk ,egy nagy fa tövében táborozó ,és egy lövészárokban klassz bunkert felállitó katonáktól .

A pontot elhagytuk,és hamar kiértünk a műútra ami Perbál határában volt ,kb 1,5km után elhagytuk a falu szélét ,és innentől kezdve mi a régi úton mentünk a gombatelep felé  ,vagyis arra amerre eddig is ment a túra . így utólag beleolvasva az itinerbe ,nem a gomba telep felé kellett volna jönni,hanem a lyuk földek felé. És mivel „rossz”felé mentünk szalag sem volt.Mondtuk is Zolival,hogy miért nincsenek szalagok ?  nem értettük,hogy miért nincs ember előttünk  ? állitólag 8 an voltak .

Szegény Gergőéket is magunkkal rántottuk  ,jöttek is utánunk egy darabig ,de aztán,nem derült,ki,hogy miért fordultak vissza ,és tévedtek nagyon  el.  Talán elolvasták az itinert ! ha mi is elővettük volna akkor kiderül,hogy idén nem erre megy a túra. Mindegy amarra nem tudom milyen volt az út,de itt kegyetlen feltúrt mély fagyott traktornyomba mentünk ,Aztán felértünk a Nyakas tetőre  és hangokat hallottunk az erdőből, akkor nem tudtuk kik és miért járnak ott,de így utólag már tiszta a kép ,hogy ott jött be valahol a sárga . Tulajdon képpen mi nem voltunk eltévedve ,mert számunkra ez volt a helyes út,aztán hirtelen szalagok lettek minden felé,és megint csak nem értettük,hogy eddig miért nem volt szalag ?  . Ez az út is csak a botladozásról szólt  , mély keréknyomba próbáltunk kocogni kevés sikerrel.  Zoli egy járöröző katonát vett észre aki terepruhába állt a szántáson ,és meg majd összecináltam magam tőle;)

Anyácsapuszta 52km nél ismét ellenörző pont volt ,innen már csak egy tizes a cél ,de még a Kakukk-hegyre menni kell. A szalagok nagyon jól irányítottak az Anyácsa tó felé . Eleinte mély traktornyomokba billegtük végig  az utat,majd a szántás megadta a végső döfést,hogy érezzük a rendezői törődést ,Így történt ,hogy  Anyácsa tót  ,elkereszteltem anyádba tónak :P

Aki ott volt úgyis tudja miről beszélek,aki meg nem vót , az örüljön neki:)

Előttem Zoli mondta a magáét, mögöttem Joci ,de ő nagyon  …én közömbös voltam, egyszerűen erre kellett menni és kész , Egy kis patakon 2x is átmentünk igazi gerzemürzés  rész volt , és ekkor  a másik lábam alatt is beszakadt a jég. de a szántáson az a pár kili alaposan megmozgatta a bokánkat . Végre kiértünk egy jobb földútra ,ami már sztrádának számított ezen a szakaszon ,és  tudtunk kocogni ,és már csak  a Kakukk-hegy utolsó emelkedőjével kellett leszámolni ,A  hegytető  meredek emelkedőjén ,már égett a combom  ,Jociért is jött a kakukkos ember ,egyedül Zoli tolta fel magát izomból ,ezért megszavazok neki egy szép kakukkos órát :) Aztán végre  felértünk a csúcsra ,itt egy kis bort vettünk magunkhoz, most először volt pont ezen a hegyen ..majd irány lefelé ,mert a hegy alatt,már Szomor  fényei látszottak. Jocit jól elhagytuk gondolom,még kakkukkolt a feje ezerrel :P   bár állitólag technikai szünetet tartott,de miután kiértünk az aszfaltra ,már csak egy kili volt a cél, gondoltuk beér a banditája ügyesen .

Aztán valamikor fél öt körül célba értünk ,megkaptuk a kitűzőt ,a virslit a forralt bort Joci is beért,aztán gyors átöltözés ,és lassan indultunk a buszhoz . Jó kis éjszaka volt ismét .A  kitörés minden évben tud újat mutatni  , köszönöm a barátaimnak ,és a rendezőknek a múzeumok éjszakáját ,a budai és a gerecsei hegyekben  . vasárnap reggel a kitörésről mentem  dolgozni ,,ezért a munkehelyem nyomokban yoyot is taltalmazott :)