2007 – az első (ám nem teljes) futóévem :-)
456 km 40 óra alatt (22 nulás hét...)
Három versenyen indultam.
1. verseny: 5vös 5km, IX. 25.
“Azt terveztem, hogy ősszel elindulok egy 5km-es versenyen, és 21 perces időt tűztem ki célul. Úgy tűnik le kell mondanom róla, és meg kell elégednem a 22 perces céllal.:-(” (VIII. 14.)
22:14 lett az időm. Ha kicsit jobb formában lettem volna, kevésbé lettem volna fáradt, talán mégis ment volna a 21:00. Jövőre ezen a távon perceket szeretnék javítani.
2. verseny: Samsung félmaraton, X. 23.
“Félmaratoni-maratoni versenyen a közeljövőben biztosan nem indulok (utóbbit tán végig se tudnám futni, az előbbin meg nem sokkal jobb eredményt érnék el, mint minden edzés nélkül), de még idén el szeretnék indulni egy öt, és esetleg egy tíz km-es versenyen.” (VIII. 21.)
Magamat is megleptem azzal, hogy már idén félmaratont futottam versenyen. Edzésen egyszer korábban már próbaképpen futottam 4 külső kört a szigeten (ami ugye kb. egy félmaraton), lazább tempóban, ez 1:58:45 lett. A versenyt megelőző 3 hétben csak 10 km-t futottam 2 sérülés miatt (térd és derék – nem futástól sérültek meg), de az a 10 km (topikfutás) fontos volt, mert talán akkor döntöttem el, hogy indulok. A még friss sérülések miatt nem voltam túl gyors, de az edzésen futott időnél így is jobb eredményt értem el (1:52:27) a félmaratoninál valamivel hosszabb távon.
3. verseny: Balaton félmaraton, XI. 18.
A verseny előtti egy hétben ezúttal 0 km-t futottam, mert igencsak megfáztam. Sűrű hét volt, napi
Balatonon jöttem rá, hogy kissé alulbecsültem az akkori állapotomat. De az meggyőződésem, hogy abban nem tévedtem, hogy az edzéseknek köszönhetően nem sokat fejlődtem, legfeljebb a futó mozgásformával ismerkedtem meg, illetve valamilyen szinten megtanultam, milyen távon milyen gyorsan fussak. Kicsit fura érzésem van, hogy alig edzettem, mégis elindultam versenyeken. A határaimat egyszer se feszegettem, mert nem láttam értelmét annak, hogy edzetlenül olyan eredményért szakadjak meg, amit nem túl sok edzésmunkával már jobb edzettségi állapotban könnyedén elérek. Majd ha edzek, és felkészült leszek, akkor fogok a határhoz minél közelebb futni. Az előbb említetten kívül, a nem-megszakadós-versenyzésem oka az is volt, hogy az elmúlt fél évben sérülésekkel küszködtem. Először fellöktek focinál sprint közben, és a jobb térdem nagyot koppant a betonon. Meg utána mindenem 3-4 teljes fordulaton keresztül. (A szabadrúgást legalább berúgtam.) Az első becsapódástól nagyon sokáig fájt a térdem, és kímélni kellett. Aztán szintén foci közben beállt a derekam. Egy kb. 5 évvel ezeletti sérülés újult ki, akkor egy olyan kőlapot emeltem, amit nem kellett volna, vagy legalábbis nem azzal a mozdulattal. Szóval kiújult ez a sérülés, egy hétig még ülni is igen fájdalmas volt. Végül december elején megrúgták a vádlimat, ami még nem lenne vészes, de olyan “jólsikerült” rúgás volt, hogy meghúzódott tőle az Achilles-inam. (Közben: hurrá!, most látom, hogy már a véraláfutás is felszívódott, egy hete még megvolt!) Két hétig ráállni se tudtam. Most kezdem a rehabot. Magamra is haragudhatok, mert mindháromszor pályán maradtam, pedig a harmadik esetben nem kellett volna.
Lehet, hogy nem kellene fociznom? Korábbi években szinte alig volt sérülésem.
Idén többet fogok futni, és PB-terveim is vannak (még október elején írtam le őket egy lapra :-)) 5 km, 10 km, félmaraton, maraton távokon. Utóbbinál még bizonytalan vagyok, hogy mi legyen a cél, három változat is van, közülük a leggyorsabb és a leglassabb között nagyon nagy a különbség (10 perc). Kíváncsi vagyok, négyből hány sikerül, illetve hányhoz sikerül legalább közel kerülnöm jövőre. 2008-ban két nagy cél van:
- az első maraton, talán emiatt döntöttem úgy, hogy csatlakozom a pulzusmérővel futók táborához. Bennem van az is, hogy szeretnék már maratont futni, de remélem végül a másik kívánságom teljesül, miszerint az első maratonomon felkészülten indulok el.
- a másik cél, a távot tekintve majdhogynem a másik véglet: 5 km-en szeretnék jó időt elérni. Félévente van az egyetemünkön kari futóverseny, ott 5 km a táv, és szeretnék minél jobban szerepelni a diákjaim/tanáraim előtt. :)
Egyelőre januárban rehab, a vizsgák miatt úgy se lenne sok időm, és majd februárban kezdődik a rendes edzés. Remélem. :-)
Hajrá, okosan valósítsd meg terveid!
A maraton szép cél, és helyesen látod a felkészülés fontosságát. Ez nem félmaraton, ami még szerencsés alkattal, örökölt tulajdonságokkal és persze némi sportos előélettel (ami neked megvan, láthatóan) komolyabb felkészülés nélkül is teljesíthető. Sőt, 30 km-ig még akaratból elmehet az ember, de ott vége... Egyszerűen más fiziológiai folyamatok zajlódnak le innen, amelyekhez kell a "km-előélet".
További szűk keresztmetszetet jelentenek az ízületek, ínak, amelyek sokkal lassabban fejlődnek-alakulnak a nagy feladathoz, mint pl. a légzőrendszer és az izmok.
Még egy apróság: a maratoni időterved leggyorsabb és leglassabb változata között miért lenne nagyon nagy különbség a 10 perc? Az első maratonnál eleve aranyszabály, hogy ne időre fussunk, hanem a jóleső teljesítésre törekedjünk, másrészt a maratonon akár 1 óra különbség is lehet a körülmények, egyéb tényezők miatt a leggyorsabb-leglassabb teljesítmény között.