nem merek futni a jég miatt. Ma lementem megnézni a "futópályámat", hát sajna vagy 50%-át nem takarították (jeges néhol meg öt-tíz centi mély tavak). Még várok a nagyobb edzésre, pedig már nagyon várom az időt, amikor nyugodtan futhatok (nem vagyok egy téli futó, de elég lenne, ha száraz lenne a járda).

Hogy legyen megterhelés, a tiszta szakaszokon sprinteltem, így egész jó átlagot hoztam ki :) (hozzám képest).

Szerencsére holnap már táncház, és utána majdnem minden másnap, így a terhelésem meglesz, akármi lesz kint. De nagyon vágyom a futásra is, mert az egyenletes megterhelés, míg a táncházban néha levegőt sincs idő venni, de közben mindig leállások is vannak (mint egy iramjátékos edzés, csak nem sebességre gyúr, hanem tüdőre, bár a lábizomzatom is meg szokta érezni).

(Atomnak, hogy értse hogy érek rá, már nyár óta nem dolgozok, hanem pihenek, töltekezek... ...végül is nem szabad, hogy az élet csak a munkáról szóljon, és inkább most pihenek, mint akkor, amikor már semmit nem érek vele...)