2010 szeptember 19, Várahármas
Mondtam Gyurinak a végén: "Ez egy jó pálya... leszámítva az emelkedőket meg a lejtőket :):):):)"
Hátulról kezdem: a Rekettyésben várták a V. Várahármas jómozgású és közülük sokan nagynevű résztvevői az eredményhirdetést, bableves, meleg tea, pogácsa. Mivel a V3 nem egy hosszú verseny, az első és az utolsó célbaérés között nem telik el nagyon sok idő, az egész mezőny együtt maradt. Persze akinek dolga volt, azt Blaskovics Gyuri elengedte. Beszélgetések, sztorizások. Senki nem rohant haza, mint egy családi piknik, igaz hogy megelőzete 1760 szint, dehát az nem téma. Fergeteges jó idővel nyert az Urbán Zsolt, 3:43, plusz ő nyerte a tombola főnyereményét, egy tandemugrást... biztos bátor ember az Urbán Zsolt. A 6 üveg szürkebarát pezsgő gazdái szerintem jobban jártak. Akivel nem volt autó, hazavitték kocsival a szervezők, engem is, jól esett a figyelmesség. A neonzöld teknikai pólóra - amilyet az UBváltósok kaptak- , nyár óta fájt a fogam, úgy örültem most neki mint egy gyerek, rajta fehérrel a V3 pályája és logoja. A mézeskalács érmet otthon el akartam tenni, de megették a gyerekek, éppenhogy még le tudtam fényképezni.
A pálya elég kemény, a felfelék válogatott meredekek, nekem egy idő után egyre az jött a nyelvem hegyére, hogy "kétszavas csunyaszó, már megint fölfelé, csúnya kifejezés". A HHH-ról visszanézve azt néztük, van-e olyan hegy Budán, amire nem vezettek fel a szervezők. A lefelék rövid úton vannak kijelölve, - gondolom hogy ne kelljen sok időt pazarolni - idén csúszott is, de gondoltam a többiek is meg-megállva haladnak itt. A kijelölés nagyon jó volt, fáradtan is könnyedén tudtam követni a pályát, megerősítő pöttyök a hosszúkban, kanyarok pöttyözve és szalagozva, plusz az izgalmas csomópontokon segítőkész irányítók - mindannyian nagy bajnokok - mondták tolllba a következő kanyarokat, 30 tól már nagyon jól jött.
Majdnem féltávig a 2. ötöddel haladtam, de aztán felvettem a fenntartható tempómat. Kajálás, ivás, kemény felfeléken gyaloglás, vízszintesen ami belefér (ez nagyképű volt). 30 tól már a felfeléken néha csillagokat láttam (ez új tünet), de rutinból tudtam tartani a menést, sokkal jobban gazdálkodtam az energiámmal mint tavaly. Összességében nagyon elégedett vagyok, ez volt az első versenyem idén, amin jól végig tudtam menni. Az utolsó 2 km megint nehéz volt, vicsorítva iparkodtam a végén hogy beérjek 5 óra alá, éppen sikerült. Mostra erősödtem meg alapszinten, úgy érzem, a szezon végére sikerült :). A sérülésem és az azt követő betegség miatt elég későn kezdtem. Nagyon boldog vagyok, bizakodva nézek a jövő évre, ezen a futáson éreztem idén először hogy egyben vagyok, erős még nem, hosszan kitartó sem, de azért nem volt rossz. 986 km eddig idén, ennyi sem volt még soha, életemben először lesz meg az ezer. Ez egy jó verseny, kicsi, családias, kemény, bőkezű :), de ajándékok nélkül is aranyat ér, az csak ráadás. Vigyázunk rá.
Várahármas 2010
autobianchi | 2010-09-23 10:35:34 | 1 hozzászólás
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Jó verseny lehetett. Néztem az edzésnaplódat. Hm - hm. Amennyit edzettél ebben a hónapban, ahhoz képest ez szuper jó eredmény. Remélem ráerősítesz a télen, hogy jövőre meglegyen az UB. A kitartásod megvan hozzá. Jó futásokat.