Igazán kellemes futókirándulásban volt ma részem. Hasznosan telt az út a tetthelyre, egy régen látott ismerőshöz, és az érkezés után sem tököltünk sokat, belevágtunk. Rövid tanakodás után a jóidős ruháinkat vettük fel, ez tökéletes döntésnek bizonyult később.
Laza tempóban kezdtünk, és ezt a továbbiakban is már csak csökkentettük. Igazi futókirándulás volt sokféle élménnyel: belváros, külváros, tókerülés (izgultam is, nehogy felrúgjam a horgászbotokat), főútkeresztezés, dombfutás, szántóföldek, elhagyatott tanyák (ezen a ponton - ami egyébként a kedvencem az útvonalon -, kif*ngott a fotoapparát, megrendüléssel vettem tudomásul), sárdagasztás, erdő, erdő, erdő marosszéki kerek erdő, újra város. És napsütés végig!
Futás után kaptam ebédet s zuhanyzási lehetőséget, kellett is mindkettő. Amikor végeztem, már mehettünk is az állomásra. Felszálltam a vonatra, onnantól se kép se hang, csak a célállomás előtt néhány perccel ébredtem. Micsoda mázli, akár még az is előfordulhatott volna, hogy még most is ott alszom. De biztosíthatok mindenkit, hogy nem ez történt.