Körök

Események

1

Elkezdődött. Kaptunk  egy felvezető futót, aki végigvitt minket a pályán. Alig bírta tartani a tempót az egyik versenyző előtt. Nem is értettem mit akar. Mármint a versenyző. Ebben a tempóban futni 6 órán keresztül?! Na neeee!

2

Kellemes idő, még egy kicsit hűvös. Ismerkedés a pályával és a futótársakkal. Hoppp, tényleg van egy emelkedő a pálya közepén. "Nem" hosszú, csak 400m. ;-)

3

A tempó gyors, legalábbis a tervezetthez képest. Nem kellene elrontani ezt a mai napot! Elvégre ma nem Bécsben, hanem Veszprémben futunk. Ezért felhagytam az előttem futó kolléga üldözésével.

4

7:59-es köröket kellene futni, de nem megy. Eddig 20-30 másodperccel gyorsabbakat futok körönként, pedig már nem követek senkit, csak magamra figyelek. Önző vagyok.

5

Na, majdnem sikerült. De még mindig gyors. Jól esik. Laza.

6

Gyorsan telik az idő. Élvezem a futást. Valahol itt már lekörözött leszek. Szerencsére ez sem zavar, tényleg csak magamra figyelek. Magányos sport ez a futás.

7

Most jövök rá, hogy a srác, aki írtózatos tempóban futott az elején, egy váltócsapat tagja. ;-) Asszem' most cseréltek. Ha mégsem, akkor nőtt 30 centit és hízott 30 kilót.

8

3 körönként frissítgetek, ennek ellenére még a frissítő körökben sem lassulok be a tervezett tempóra. Visz a lábam, a szívemre még nincs szükség.

9

Voltak olyan körök, amikor semmi sem történt. Mint például ebben. ;-)

10

Persze, elnézést dehogyisnem! Minden körben minimum egyszer kaptam egy nagy buzdítást és egy kérdést: kérsz valamit, mit adjak? Egyél vagy igyál valamit! Mindenki megáll frissíteni csak Te nem! Imádlak drágám! Ez utóbbit már én mondtam!

11

De megnyugtatok mindenkit! Ahogy említettem az előzetes terveim szerint 3 körönként frissítettem, csak az egyszemélyes szurkolótáborom nem mindig látta. ;-)

12

Az első szenvedős kör. 16 km-nél! Tessék? Nem hagytam magam sokat gondolkozni ezen. Jöhet a csodafegyver: kóla+banán.

13

Vártam, hogy hasson. Egyébként meg nyugodt voltam, mert tudtam, hogy összeszedtem némi előnyt. Meg azt is tudtam, hogy 16km-nél azért többet fogok ma futni.

14

Az időmön nem látszik, de itt már minden rendben volt. Meg is beszéltem magammal: mi lenne ha a tervek szerint futnék, azaz lassítanék és nem tennék saját magamnak keresztbe?

15

Szóval visszaálltam a tervek szerinti 8:00-8:15-ös körökre (1 kör 1388m hosszú volt). Ebben a körben mézes kenyeret ettem, ezért itt lett benne egy plusz 10-15 másodperc. Kimondottan finom volt. Virág vagy akác?

16

A félmaratoni távot a gyorsabb kezdés miatt hamarabb értem el. Nem bántam, megint nagyon erősnek éreztem magam. Soha ilyen lazán nem futottam még félmaratont, gyorsabbat már igen. ;-)

17

Kornélra gondoltam, aki most kár, hogy nem fut mellettem. Majd elkezdtem számolgatni és arra jutottam, hogy bakker simán meglesz a 60! Aztán megint eszembe jutott Kornél, mert Ő mindig jobban számol, mint én…

18

De Kornél nem volt, ezért még egyszer átszámoltam. Nem tévedtem, ez 60. Ettől elkezdtem nehezen venni a levegőt… de nagyon… egy kicsit homályos is lett a kép…

19

Aztán emlékeztettem magam: 16 km-nél már volt egy holtpontod, csak nem gondolod azt, hogy ez volt az egyetlen!?

20

Folytattam a párbeszédet magammal: OK, igazad van, tartsuk a tempót, haladjunk a tervek szerint, aztán majd meglátjuk.

21

Hopp ez a kör már megint gyors. Pedig 30km már a lábamban van. Tiszteld a távot!

22

Sima zsír. Miért nem próbálja ki ezt mindenki? Tényleg jó futni!  Tizenegyedik voltam ekkor. Észre vettem ugyanis, hogy a célegyenesben egy TV nagyságú kijelzőn ott vannak az aktuális időeredmények, összesítések. Még épp időben...

23

Félidő: 3 óra letelt! 32 km. Most akkor 64-et fogok futni? Na ezt én sem gondoltam komolyan, bíztam a 61-62km-ben.

24

Még mindig sima zsír, de jó ez így? Tudod jönni fog a nagy halál! Felkészülésen 39-et futottál csak! Mi lesz 40 fölött? Ez járt a fejemben. Nem paráztattam magam, de elkezdtem magam felkészíteni a várható eseményekre.

25

Részlet a magánbeszélgetésemből: OK, teljesen igazad van. Tempóvisszafogás. Ezt így tuti nem bírom végig!

26

Viszont ha ezt a tempót tartom végig, akkor még mindig király vagyok. HatvanX.

27

1-2 nagyobb falat vagy korty miatt hosszabb köridők, de amúgy minden rendben.

28

39 km. Annyit kezdtem észrevenni, hogy nem tudok gyorsítani. Mármint ha akartam volna, nem ment volna. De sebaj, nem is akarok. Volt egy emelkedő, ha még nem említettem volna… ;-)

29

6-os tempónál sokkal lassabbat azért nem akarok futni. Gyorsabbat viszont nem tudok.

30

Mindegy jó ez, a következő körben megvan a maraton. Életemben most futok másodszorra ennyit egyben. Ráadásul ugyanúgy 4 óra alatt, pedig még van hátra két óra, remélhetőleg 18-20km-rel.

31

Kikapcs. Szerencsére nem a főelosztó kapcsolt le, hanem valami más. Sötét nem lett, rosszul nem éreztem magam, de ebben a körben lassan, de tényleg lassan, kezdtem meghalni. A mai napig nem tudom mi volt a gond. Ez nagy kár, mert nem tudok belőle tanulni.

32

Nem tudom mi történhetett. Tényleg rendesen ettem-ittam, a tempót is visszavettem. Most mégis nehéz volt. Elkezdődött a nagy küzdés. Ebben segített, hogy a lassabb tempó ellenére feljöttem a 10. helyre, meg az is, hogy kaptam egy üzenetet Barcelonából! Köszi Zsolti!

33

Ettől függetlenül kezdett elszállni a remény, hogy meglesz a 60. Mostmár annyira lassú tempóban ment csak a futás, hogy előzetes számítások alapján a vége csak 58-59-re jött ki. Száz méterre meg is kellett állnom sétálni…

34

Gyorsulni egyeszerűen nem tudtam. Még korainak is éreztem. Arra gondoltam, hogy az utolsó 1 órát fogom meghúzni, addig meg tartom ezt a tempót és amit csak tudok addig megeszek-megiszok, hogy legyen üzemanyag az utolsó órára.

35

Egyik körben ittam: kóla+víz vagy isoital+víz.

36

Másik körben ettem: ropi+banán

37

Na eljött az utolsó óra. 51 km, azaz még 9 km 60-ig, kevesebb mint 60 perc alatt, de nem lehetetlen. Most vagy soha vazze! Odabent innentől éreztem, hogy ez egy verseny. Az ellenfél saját magam vagyok. Eddig rezignáltan, csöndesen harcoltam, mostantól szívből, olyan mindentbele módon. Időközben feljöttem a 8. helyre... Az az igazság, hogy itt már tudtam: meglesz és nem hagyom magam!

38

Éreztem, hogy minden egyes kört nem fogok tudni 6-os tempóban megfutni. Így felváltva futottam gyors és lassú köröket. Fartlek edzésnek is elment… ;-)

39

Újra egy gyorsabb. Persze most szalad az idő. Furcsa érzés volt: vártam is meg nem is a végét!

40

Megint egy pihenősebb karika. Most már mindenki szurkol a másiknak. Már csak fél óra! Meglesz! Gyerünk! Csinálni-csinálni-csinálni!!! - kiabált rám a második helyezett "kolléga" edzője, aki ekkorra már tudta, hogy én ma milyen céllal érkeztem…

41

Húzzunk bele, nehogymá' 59,7km legyen, mert akkor beledőlök a nagykésbe! Toltam neki…nem volt értelme már tartalékolni.

42

Itt már csak magam elé néztem és küzdöttem. Fel a "hegyre", le a "hegyről". Ez a tempó most a legtöbb volt, amit ki tudtam magamból préselni. Már tudtam, hogy meglesz a 60km, vitt a szívem előre! Ezért az érzésért csináltam! Mit nekem hajnali 4 órás edzések…

43

Tudtam, hogy ha ezt a kört befejezem 5 óra 55 perc alatt, akkor a maradék 300-350m-t már 5 perc alatt négykézláb is megteszem. Ezért ezt a kört nagyon meghúztam: 5:45-ös tempót mentem. 59,684km! Hátborzongató érzés volt…siklottam a macskakövek felett… minden nehézség tovaszállt... ez egy másik világ...

44

Ökölbe szorítottam és meglengettem a kezem… pacsiztam is kettőt, aztán örömittasan futottam még pontosan 760 métert. Ez volt az én első ultrám története.