Magamhoz képest megkésve írom meg a szokásos heti értékelést. Nem meglepő módon ebben az újabb sérülés (Achilles) is közrejátszik. Kellett azért pár nap, amíg rendeztem magamban a sorokat. Hosszabb esszét is írtam az első negyedév kapcsán. De előbb jöjjön a heti beszámoló. Nem vagyok babonás ember, de nem tudok elmenni amellett, hogy az év 13. hetéről kell írnom. Tehát következzen a heti összefoglaló röviden.
Úszás: 10,6km. 2edzés. Péntekre is volt tervezve, de előtte nap sérültem meg, így azt kihagytam. Szerintem jól tettem, mert még a hétfői nap is spórolósan használtam a bal lábam. A szerdai úszást emelném inkább ki, az 5000m gyors volt egybe. Régen úsztam hosszabb távot egybe, kellett is már. Hamarosan ideje lesz megcsinálnom a másik felmérőt. Pár ezer forintért néztem órát. Stopperes, vízálló. Legolcsóbb is megteszi. Úszásban egyébként leginkább szinten tartás van. Egyelőre nincs olyan cél a közeljövőben, amire készülni akarok. Balaton-átúszás is még odébb van. Így inkább ilyen „öröm” úszások vannak, amennyi és amikor jól esik. 50m-esről ha lekerül a sátor, az úgy is újabb motivációs dózist fog biztosítani a továbblépéshez.
Futás: 33km. 3edzés. Egymás után és a harmadikon sérülés. Már megírtam blogban és az edzésnaplóban is, hogy milyen módon sérült, húzódott, gyulladt (?) be az Achillesem. Biztos, hogy rosszul csináltam valamit, erre többféle elképzelésem is van, de ezeket is korábbi bejegyzésnél gyűjtöttem össze. A legeslegbosszantóbb az, hogy kezdett jól menni. És itt nem a tempóra gondolok, mert az most még nem volt érdekes annyira, hanem a távra. Ha kibírtam, hogy lassú tempóval se „szégyen” futni, akkor simán ment volna edzésen a 20km és az e feletti táv. 7végére már az is volt betervezve. Előtte héten a 17km nagyon könnyen ment. Kifejezetten jól esett és úgy álltam meg, hogy még jó pár km ment volna. De türelmes voltam és nem akartam elkapkodni. Se a tempót, se a távot. Pont azért, hogy ne terheljem túl magam és ne legyen sérülés. Úgy látszik nem voltam elég körültekintő. Így a futást most megint mellőzöm.
Egyéb: kerékpár a héten nem volt, mert a bringák szervizelésen estek át, illetve a 7végére volt tervezve inkább. Erősítés azért volt és a sérülés után a gyógytorna is újabb szerepet kap.
Első negyedév
"A dohányzásról pofonegyszerű leszokni.
Én magam is legalább százszor megtettem."
(Mark Twain)
Nos. Nálam nem dohányzásról leszokás, hanem futás újrakezdése nem egyszeri aktus. Az első negyedév eltelt, ideje húzni egy vonalat és visszatekinteni az elmúlt időszakra és értékelni azt. Ehhez először újra elolvastam a blogomat. Mivel a futásé idén a főszerep, ezért ez kerül először terítékre. Az kapásból szemet szúrt, hogy úgy indultam neki, mintha nem lett volna a több mint 5év kihagyás és nem lettem volna idősebb ez idő alatt. Ez alapján azt gondoltam, hogy pár hét alapján belerázódok és mehetnek a 10-15km-ek, majd még pár hét és 20km-ek. Tempóban pedig fokozatosan 5p alá menni, majd elérni a 4percet. Jól hangzik, mi? Első komolyabb terheléseknél a bokám elérkezettnek látta a pillanatot az időkérésre. Ez volt az első pofon, hogy fel kéne ébrednem és a pár dolgot újragondolnom (avagy első pofon az egónak). Kiderült, hogy a mozgástól sikerült elszoknom testileg, így nem fog egyik napról a másikra visszajönni a régi állapotom. Ha ész nélkül vágok bele, akkor abból sérülés lesz. Ezt tudomásul véve első körben megvártam míg a bokám helyrejön, másodsorban pedig egy sokkal lassabb és egyben sokkal több türelmet igénylő terhelésnövekedést gondoltam ki. Ez belülről, és átélve akkor minden egyes napot, remekül működött. Most visszanézve az edzéseket, azért ez nem feltétlenül volt egy türelmes edzésterv. Márciust visszanézve a heti távok így emelkedtek: 18km, 21.5km, 42km, 49km. Első két hétben 3, utána 4edzés. Leghosszabb távok a héten: 6km, 8km, 15km, 17km. Ráadásul tempóban is gyorsuló. Visszaolvasva szinte csodálkoztam, hogy basszus így lépdeltem felfele hetente? Erre jött ez a hét, amit feljebb leírtam. 3futás egymás után. Mindegyik 12km. Azaz az utolsó már nem, mert ott az Achillesem használta el a második időkérést. Így most a bokasérülés utáni gondolatok újra betöltődnek, de ideje komolyan venni őket. Hisz visszaolvasva ott van leírva, hogy egy gyógytorna jelleggel elkezdem erősíteni a bokám, Achillesem, egyéb izmokat, szalagokat, izületeket. Akkor csak terv volt, majd nem hogy leálltam a gyakorlatokkal, jószerivel el se kezdtem. Ez is oka a mostani helyzetnek. (Zárójeles megjegyzés , hogy a okok listájára felvettem még a vitamin bevitel felfüggesztését. Ugyanis elfogyott és sehol se tudtam venni olyant. Végül meguntam és vettem egy másik fajtát.) Sérülés után eddig az excentrikus gyakorlatok mentek minden nap. Szinte nem is fáj, pedig most már normálisan használom. Néha néha még megérzem, úszásnál is óvatosan rúgom el magam a faltól, inkább csak jobb lábbal. De azon gondolkozom, hogy nem várok tovább és újra próbálom a futást. De csak pályán és pár km-t. Legkisebb fájdalom érzetnél abbahagyva. Többféle sérülés lehet egyébként, az enyém akkor futáskor volt szörnyű. Utána hamar elmúlott, 4-5nap után már semmit se éreztem. Korábban bár Achilles sérülésem nem volt, de a linken is olvasható,látható Haglund sarok a triatlonos évek alatt kialakult. No nem jelentős mértékben, de azért látszik a sarkantyú. Ez egyébként az összes futócipőmet megjelöli, mert ott kilyukasztja az oldalsó puha borítást. Ezért nekem pár 100km után formálódik teljesen a lábamra a cipő. Amúgy ez egy folyamat, amíg ez a lerakódás kialakul, míg a mostani gyorsan jött és gyorsan ment. Valószínű valami gyulladás lehetett. De mindenképp komoly lépésre kényszerít és számos új szabályt állíttat fel velem. Ha ez nem jött volna közbe, akkor most arról írnék, hogy mikorra és milyen maratont tervezek, ehelyett az idei harmadik újrakezdés kerül előtérbe. Amikortól újra tudok rendesen futni, onnantól élnek a játékszabályok. A korábbinál még türelmesebbnek és körültekintőbbnek kell lennem. Bár a terhelésnövekedést gyorsnak ítélem meg, azért több dologgal is baj volt. Pár szabály, amiket később még valószínű bővítek. Edzések minden második nap, de maximum két egymást követő nap, ekkor harmadik nap pihenő (keresztedzés). Erősebb tempófutás, vagy hosszú futás után, másnap pihenő (keresztedzéssel esetleg), vagy nagyon könnyű és rövid távú átmozgató futás. Heti km szám (hosszú futás távja) csak kéthetente növelhető, de ekkor is csak max 10-15%-al. Ezt figyelembe kell vennem akkor is, ha edzések számát növelem. A tempót viszont jó pár hétig (április, május) nem növelem, és nem vihetem 5perces alá. Ha itthonról indulok futni, akkor az utcában lévő dombot kihagyom, sétálok rajta, a futás csakis utána kezdődhet. (Indulás előtt bemelegítő krém a necces helyekre??) Ha bármikor az edzés elején szokatlan fájdalmat érzek, nem megyek ki futni, hanem vagy egyből haza, vagy a közelben lévő pályára és ha fokozódik, akkor megállok. Emellett heti min. 2 alkalommal gyógytorna, de nem alibi, hanem alapos, legalább 30perces. Most eddig ennyi. Azért azt remélem,hogy nem 6km-es kocogással vágok majd neki az újabb epizódnak.
A többi sportág. A futásnál írt szabályok persze csak futásra vonatkoznak. Azaz keresztedzés lehet bármennyi, függetlenül hogy mikor mit futok. Bringázás kellemes. Montihoz hamarosan meglesz a telós első villa, így jobb lesz a terep. Versenyen fenn vannak az új külsők, szép kék Vittoria-k, kormánycsapágy is rendben már. Itt csak egy baj van, hogy nincs cél. Így csak megyek mikor jólesik. Azért majd csinálok jó kis köröket. Úszásnál a csúcspont a március 2-i felmérő, jól ment és jó formában voltam. Azután inkább csak szinten tartás volt. Amint az 50m-es medencéről lekerül a sátor, megyek ki. Az fel fog dobni, szóval már várom. Előtte a 25m-esbe még teljesítem az 1’30”-es felmérőmet. Erősítésben marad a min. heti 2, de kicsit lehet többet csinálok, néha azért már így is tettem rá egy lapáttal. Egyébként igen jó erőben vagyok. Van, hogy muszáj edzeni mert szétvet az erő. Ezért sajnálom, hogy a futásban szerencsétlenkedek. Oké most a bioritmus fizikaija a maxon van/volt, de ezen felül is kell az edzés. Ráadásul ma is annyira jó lett volna futni a szemetelő esőben, ilyenkor annyira jó a levegő. De lesz még alkalom ilyenre. Írásos ígéreteimmel már úgy is tele a padlás, de dobok még egyet rá. Tervezek egy kicsit kritikusabb bejegyzést is az első negyedévről, mint egy külső szemlélődőként. A másik újdonság, hogy feleslegesnek érzem a heti blog írását, így inkább áttérek a havi 1x-i összefoglaló memoárra.
Végére pedig azért egy kis muzsika