Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 53 903 032 km-t sportoltatok
Hullámvasút
Amikor nem szabad...
Limonade Joe | 2007-06-27 19:44:34 | 7 hozzászólás
A K&H után megint megfájdult a sarkam. Pedig még ott volt a Gatorade. Ott pedig mindenáron futni akartam. Meg a fájás se olyan rettenetes, lehet vele élni. Meg futni is. Futás közben nem nagyon fáj. Csak utána. Aztán másnapra már alig. De ez így nem fiziológiás. Úgy döntöttem (az orvos helyett), hogy két hét önkéntes számüzetés. Nem futok. Csak bringa, úszás, ha hozzáférek és erősítés. Aztán ma a Szigeti topicfutin majdnem elcsábultam. Igazán a sarkem se fájt, az idő is jó volt. Aztán arra gondoltam, hogy szeptember elején a Nike-n szeretnék futni, szeretném 2 órán belülre vinni a teljesítést és inkább nyeregben maradtam. Remélem, hogy az önmegtartóztatás meghozza a jutalmát. Megpróbálok türelmes lenni.
4X
Limonade Joe | 2007-06-04 08:44:01 | Nincs hozzászólás!

Vasárnap reggel 6-kor kiköpött az ágy, kinéztem az ablakon. Rettentő volt a látvány. A budai hegyek olyan párában voltak, hogy egy gőzfürdő megirigyelhette volna a klímát. Szép komótosan megreggeliztem, tettem vettem aztán elmentem a Kossuth térre felveni csapatunk rajtcsomagját. Itt már a bőrömön éreztem, hogy mennyire párás a levegő. Hazamentem a batyuval, otthon még benyomtam egy kis izolöttyöt, egy műzli szeletet és összeszedtem a motyót. Kis hűtőtáskába bekészítettem a jégakkut és a csapattagonként egy-egy kék oroszlános energia-italt (Löwenbrau )Wink. Fél tíz körül aztán szólt a szomszéd, hogy indulni kéne, elvisz kocsival. Ha menni kell, hát menjünk. Alig parkoltunk le, már csöngött a telefon, türelmetlen csapatunk telefonált, hogy hol vagyok a rajtszámokkal. Megnyugtattam Őket, hogy már a helyszínen vagyok. Csakhát közbe összefutottam Pennel és Sepivel, aztán Tuperman Balázs is megjelent és sorba az ismerősök. Nagy nehezen eljutottam a megbeszélt talipontra, amit nem volt nehéz megtalálni, mivel rikított a sok vadonatúj sárga póló, amit Gyaloggalopp egy éves utánjárással szerzett be a kompániának. Aztán sorra megjöttek az öregfiúk a 4X-es tagjai. Steve, Bocsi, Vik és jómagam itt az EdzésOnline-on is jelen vagyunk, míg Fussanyi és Vala a fórumról. Kis dumcsi, Galopp meghozza a még hiányzó sárga pólókat, Bocsi kiosztja az újaknak a hátsó rajtszámot, öltözés aztán gyerünk melegíteni. (Majdhogynem fölöslegesen, mert egyébkénz is meleg van, meg a váltózónában kicsi a hely, nagy a tömeg, úgyis elmúlik a bemelegítés hatása.) Elindul a mezőny, még mozgok egy kicsit, aztán olyan 20 perc körül beállok a  váltóhelyre. Bocsit olyan 32 perc körül kezdem el stírölni, még szerencse, hogy szép szál legény, kiemelkedik a tömegből, meg a magaslesről Nicol is lesi. Megjön, váltunk azt futás. Elég sokat kell kerülgetni a váltózónában a népeket, de aztán már csak a futásra kell koncentrálni. 600 m körül kezdem érezni, hogy ez egy kicsit gyors, a csodakütyüm mutatja is hogy 4:25. Gyeplőrántás, mert ez így nem fog menni! Sikerül aztán beállni egy fickó mögé, akinek a tempója valamivel 5:10 alatt van, de fogja a szelet a rakparton. A forduló után kiállok mögüle, de a levegő így is eltűnik. Olyan szerencsétlen az arcberendezésem, hogy ha hátulról fúj a szél, akkor a légzőkészülékem előtt vákum lesz, elfogy a levegő. Ráasásul a szombat délutáni cseresznye is bejelez. Akkorát csikar a belem, hogy ... Na ezt hagyjuk. Míg a perisztaltikámat próbálom megregulázni a tempóm lemegy 5:19-re, de észre sem veszem. Kisebb bajom is nagyobb, hogysem az órámat nézném. Aztán oldódik a drámai feszültség, sikerül erőre kapni és belehúzni. Visszaelőzök egy jópár futót, a lankadóknak szólok egy két biztató szót, széles vigyorral fogadom a névreszóló biztatás. Az utoló kilit sikerül megnyomni, 5 p/km alá megy a tempó. A váltózónában aztán hagyom, hogy Vala elvegye a botot. Nem ellenkezem, kell a fenének, vigye, ha akarja. Összeszedem a befutócsomag alkatrészeit aztán irány a hűtőtáska. Isteni hideg. Közben a Tavaszi Kettyintés csapatból Gabesz72 is kap egy kis folyadékot, mert már a futás előtt teljesen dehidratáltnak érzi magát. Magamhoz térek aztán irány szurkolni. A 4X-es csapattagok a célbaérés után megkapják a jó hideg söröcskéjüket, szurkolunk még egy jót, aztán mikor már ritkul a mezőny fölülök egy vilamosra és elmegyek haza. A Lánchíd után olyan üres a város. Sehol egy futó. Azaz mégse. A villamoson ül még náhány alak, akik pont úgy néznek ki, mint akik futottak. Egy szemvillanás, egy mosoly, mikor leszállnak. A Petőfi híd után már teljes a nihil. Olya ürességet érzek. Mintha más lenne a világ. Valami hiányzik. De nem sokáig. Jövő hétvégén újra veletek-köztetek, együtt-egymásért, az óra ellen vagy csak úgy buliból. Futunk.

 

A száraz tények: a 4X-es váltó 3:24:54-el a III. kategória 26. helyén végzett.  Jövő évi terv: mindenki farag 1 percet. Majd meglátjuk

2011-01 hó (3 bejegyzés)
2009-07 hó (1 bejegyzés)
2009-05 hó (1 bejegyzés)
2008-11 hó (1 bejegyzés)
2008-03 hó (1 bejegyzés)
2008-01 hó (1 bejegyzés)
2007-11 hó (2 bejegyzés)
2007-06 hó (2 bejegyzés)
2007-05 hó (2 bejegyzés)
2007-04 hó (1 bejegyzés)
2007-03 hó (3 bejegyzés)
2007-02 hó (3 bejegyzés)
2007-01 hó (1 bejegyzés)