Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 53 872 666 km-t sportoltatok
Kedves az élet

Bővítem a szókincsem: chondropathia genus

csiripiszli | 2012-10-19 16:21:53 | 2 hozzászólás

Ahogy írtam múltkor, voltam térdultrahangon, pont egy hete, ahol kiderült, hogy kezd kopni az üvegporc a térdemben. Új szóval lettem gazdagabb: a címben olvashatjátok, bonyolult lenne még egyszer leírni (amúgy remélem, ilyen módon nem sok szó kerül be majd a szókincsembe). Még aznap meg tudtam beszélni egy időpontot egy orvossal, e hét szerdára. A telefonban idős bácsinak tűnt, valahogy Weöres Sándorra asszociáltam róla. Aztán élőben is kiderült, hogy idős bácsi, régebben valamilyen válogatottnak volt az orvosa. Kikérdezett az előzményekről, megvizsgált, közben folyamatosan magyarázott. És akkurátusan feljegyzett mindent egy kartonra, kézzel.

térd.jpgSzóval a következő a helyzet. Valóban elvékonyodott az üvegporc, egészen pontosan a combcsont két pukliján levő porc (a képen fehér). Ezért fáj nyomásra mindkét oldalt. A szalagok rendben vannak, az ultrahang pedig kimutatta, hogy nincs nagy gáz, mert lehetne egy olyan elváltozás, amiben porcbontó anyag termelődik, de az nálam nincs. (Hogy ezt hogy hívják, azt elfelejtettem.) Szóval után kell pótolni a porc anyagát, és ha minden igaz, akkor rendben lesz a helyzet.

Kaptam porcerősítőt, Condrosulfot. Nemrég elkezdtem Proenzit szedni, arra egy legyintés volt a válasz. Egyelőre nem futhatok („Tudom, maga futni szeret. Majd fog. De most ki kell bírni.” – legalábbis ha nem akarok tíz év múlva térdprotézist. Nem akarok.). „Erősíteni viszont kötelező.” Felsőtestre mindent, a térdízületet kímélni kell, de gondolom, izomerősítést csinálhatok. A sportok közül jöhet az úszás, kivéve a mellúszást, és jót tesz a bringa.

Amióta komolyabban fáj a térdem, ez a mostani volt a harmadik próbálkozásom, hogy kiderítsek valamit, és most először érzem azt, hogy nem kell tovább keresnem. Viszont azóta eltelt két és fél hónap, talán gyorsabban is kideríthettem volna, mi a gond. Ha jobban visszamegyek az időben, akkor pedig meg kell, hogy állapítsam, hogy már korábban is fájt a térdem; akkor megoldottam pihentetéssel, jegeléssel, stb. Ez a tüneteket megszüntette átmenetileg, de azért csak újra és újra előjött a fájdalom.

Amit az eddigi tapasztalatok alapján máshogy csinálnék: korábban, az első komolyabb fájdalom jelentkezésekor elmennék diagnosztához (térdultrahangra). És csak utána mennék máshova, attól függően, hogy mi a gond. Ezzel sok felesleges kört megúsztam volna, és korábban kezdődhetett volna a tényleges gyógyulás.

Apropó, úszás: ma is voltam, és mivel a mellúszást nem csinálhatom, elkezdtük a gyorsúszást. Kiemelkedő pillanat ez: valami teljesen újat tanulni, amit még sose csináltam – igazán nagyszerű :)

Azt nem tudom, mikor futhatok újra, egyelőre nem kérdeztem. Azért remélem, jövőre a Borvidéken meg az UB-n már ott tudok lenni. Ha nem, akkor nagyon szomorú leszek :(

Hova tűnt egy poszt?

csiripiszli | 2012-10-15 22:22:15 | Nincs hozzászólás!

Nem bírok nem szólni.

Ma egy futótársunk írt egy hozzászólást a fészbukon a futótársak csoportba, meg a DKTeam-csoportba is. A hozzászólást mindkét helyről kimoderálták. (FRISSÍTÉS: 2012. 10.16., 2:40: A futótársak csoportból a szerző kérésére törölték a posztot. A DK Teamből pedig azért, mert a csoport Netikettjét sértette.) Pedig senkire nem volt sértő, trágár meg pláne nem – és az én fogalmaim szerint csak ez a két jogos ok lehet a moderálásra. „Csak” leírta többek között azt, hogy úgy érzi, hogy a DK Team „Egy csapat vagyunk”-szlogenje belülről nem igaz: hogy tagok tűnnek el a csoportból, és hogy egyre erősebb a marketing-fíling a csoportban.

Az elsőhöz hasonló kérdéseket feszegettem a Futóblogon a Gergő maratonjáról szóló poszthoz hozzászólva. Ott ezt írtam egy hozzászólásban:

„csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2012.10.03. 17:09:06

Ahogy átolvastam a hozzászólásokat, itt valóban összemosódik vagy inkább egyszerre megjelenik Gergő maratonjának a megbeszélése, illetve a DKTeamben és egyben a futótársadalomban betöltött szerepe. Én (még) tagja vagyok a fészbuk-csoportnak, mert Gergő tavaly csapattársam volt az UB-n, és így kötődöm hozzá. De azért halkan, ahogy csak egy Halk Köcsög tudja, megkérdezem, hogy hol van a csapatból @dvorcsakl:, aki tavaly az elsők között állt Gergő mellett, hol vannak azok, akik a K&H-ra készítették a csapattagoknak a személyre szóló muffinokat és zászlócskákat? Nekem hiányoznak, és nem tudom nem azt érezni, hogy valami nem jól működik a csapatban... Ezt az érzést megtartanám magamnak, mert végülis az én érzésem, most valahogy mégiscsak kikívánkozott belőlem. És ezt azért nem a csoportban mondom el, mert ott nem tudom magam hallhatóvá tenni.”

Ezek a kérdések költői kérdések maradtak. Most elmondom őket egy kicsit hangosabban.

Sajnos a marketing-fílinggel is egyet tudok érteni. Tömören: úgy érzem, a brand a fontos, nem az ember, aki a csoport tagja lesz. Az idei UB-s pólómat nemcsak azért nem hordom, mert most nem tudok futni, hanem azért sem, mert a hátára rányomatták a DK Team logóját (anélkül, hogy megkérdezték volna, szeretném-e rajt a logót), és úgy érzem magam benne, mint egy szendvicsember.

Mindezekről tudnék bővebben is írni, de nem szeretnék – a rossz érzéseimnek szeretnék hangot adni, hogy valami, ami nagyon jó lehetne, mégsem nagyon jó.

Félreértés ne essék: Gergő nekem nagyon fontos, és nagyon bírom mint tavalyi csapattársamat (idén az UB-n már nem annyira a csapattársam volt, inkább a főnökömnek éreztem), a DK Team célkitűzéseit pedig nagyon fontosnak tartom. Évek óta foglalkozom a szívbetegségek megelőzésével – nekem ez a szakmámon belül fontos, Gergő pedig egy csomó embert meg tudott mozdítani ez ügyben. De én futó és futó között csak egyenrangú kapcsolatot tudok elképzelni – függetlenül attól, hogy több olyan futó van, akik iránt tiszta tiszteletet érzek, és akik rendkívül inspirálóak a számomra. Nekem azt jelenti az, hogy egy csapat tagja vagyok, hogy bármikor elmondhatom azt, amit szeretnék, a csapattársak meghallgatják a mondanivalómat, és érdemben tudunk beszélgetni a dolgokról. És ez természetesen kölcsönös. Ahol cenzúra van, ott én nem érzem jól magam; ott nem csapat van, hanem valami más.

Mindezt azért a blogomon írom le, mert itt szólásszabadság van.

FRISSÍTÉS: 2012. 10.16. 2:41: A bejegyzés linkjét feltettem a DK Team csoportba is. A bejegyzés maradt, nem törölték, és mostanáig 100 hozzászólás született hozzá. A következő felvetések hangzottak el, amire érdemes válaszolni:

Kérdezték, megkérdeztem-e másokat is a DK-csoportból a törölt bejegyzés tartalmával kapcsolatban. A válaszom: nem - mert nem az élmények valódisága volt számomra érdekes, hanem az, hogy törölték a bejegyzést.

Volt egy felvetés, ami szerint a csoport túl nagy lett, és ezért fordul elő, hogy valaki nem érzi jól magát a csoportban. Ezzel egyet tudok érteni, aki ismer, tudja, hogy kis csoportban működöm jól. De ettől még azt gondolom, hogy egy ekkora csoport is működhetne jól.

Azt is felvetették, miért nem a csoporton belül beszéltem meg mindezt, vagy miért nem személyesen az érintettekkel. Nos, Gergővel szerettem volna ezekről beszélni, még az UB előtt, de nem jött össze. Az UB-n pedig inkább DK-ként volt jelen, és nem volt számomra megközelíthető ezekkel a kérdésekkel, és ez azóta is így van. Ez lehet, hogy az én problémám, de én Gergőt tudnám megközelíteni ezzel, DK-ként ő távolabb van tőlem... A csoporton belül pedig azért nem hoztam szóba, mert valószínűleg kimoderálták volna, mint a csoportegységet fenyegető hozzászólást, vagy ha nem, akkor egy csomó támadást kaptam volna, és ez nem hiányzott. Ezt hívhatjuk öncenzúrának is. Lehet, hogy itt hibáztam, és mégis fel kellett volna vállalnom, de most sem tudnám máshogy csinálni.

Szintén ennek hatására Gergő úgy döntött, hogy nem lesz sportegyesület, mert elege van abból, hogy olyanok támadják, akikben megbízott. Sajnálom, nem ez volt a szándékom.

A hozzászólások között egy valaki volt, aki szóvá tette, hogy attól, hogy a hozzászólók nem értenek egyet velem, még nem kellene pl. lebutázni, ledögevőzni. Köszönöm neki.

A hozzászólások többsége azonban durván személyeskedő és minősítő volt. Egy példa ezek közül, egyébként attól az embertől, aki mellett ültem Enikő születésnapi buliján: "Ma megtanultam, mi az a dögevő. Gyáva és alattomos....és szánalmas.
Szeretem a DK TEAM-et, a célt [...] Hiszek benne és nem hagyom egyetlen szegény és magányos lénynek, hogy ezt elvegye tőlem! Vagy azoktól, akik hasonlóan hisznek benne! Lelketlen lények és álmatlanok. Nincs álmuk és ezt akarják elérni másoknál sem, tipikus emberi tulajdonság, ha neked sem, akkor nekem se. Csakhogy ehhez kevés vagy te is és a környezeted is. Ha nem hiszel benne, engedd, hogy mások tegyék. Ne légy önző és ne tedd magad még szánalmasabbá és ostobábbá, mint ami vagy! Teremts te is végre valamit, amire büszke lehetsz, mert eleddig csak a mocsok vesz körül és ebbe egyre mélyebbre süllyedsz. Nem fecsérlem az ilyen....dögevőkre a sorokat.
Szeretem a DK TEAM-et, szeretem a DK-sokat!
EGY CSAPAT VAGYUNK!"

A fő vád a következő volt: "csorbítok a DK egységén", "bomlasztó véleményformálás". Többen ajánlották, hogy lépjek ki a csoportból, sőt meg is fenyegettek ezzel: "légy erős, admin vagyok, úgyhogy nem csak utasítgatni, de törölni is tudok.." Illetve még egy visszatérő vád volt, hogy a "bábcsoportnak" (értsd a nyáron kizárt?/kilépett? volt tagok csoportjának) infót szállítok, és ezért nem lépek ki a csoportból.

Ezt az összefoglalót azért tettem fel most ide, mert az egész bejegyzés abból indult ki, hogy nyilvánosságot akartam adni annak, hogy egy bejegyzést töröltek, így a visszhangot is nyilvánosságra hozom, annak ellenére, hogy egy zárt csoportban hangoztak el. Az általam idézett csoporttagok nem beazonosíthatók az idézetek alapján, viszont a vélemények a csoport nyilvánossága előtt hangoztak el, névvel vállalva, így azt gondolom, hogy ezzel az összefoglalással nem sértem senki személyiségi jogait.

Őszintén szólva, jobban szerettem volna, ha arról tudok beszámolni, hogy érdemben sikerült néhány dolgot megbeszélni a csoporton belül, elsősorban a moderálás/cenzúra/öncenzúra kérdését, valamint azt, hogy mi annak az oka, hogy régebben fontos tagok vagy eltűntek a csoportból, vagy visszavonultak. A harmadik kérdéskör, a marketing-fíling olyan, ami megbeszéléssel nem biztos, hogy megoldható, de erről is érdemes lett volna beszélni.

FRISSÍTÉS (2012. 10.17. 6.30.) A poszt hozzászólásként újra olvasható a futótársak csoportban tegnap estétől.

Szintén tegnap este kiléptem a DK Team fészbuk-csoportjából.

Péntek 12

csiripiszli | 2012-10-13 20:00:04 | 4 hozzászólás

Tegnap volt péntek 12, amikor is két dolog történt a sporttal kapcsolatban.

Az első az volt, hogy megvolt az első úszásórám. Erről szerintem kicsit később fogok majd részletesen írni. Most egyrészt azért nem, mert nagyon izomlázam van a karomban, bár szerencsére csak az asztalig kell emelni, meg azért sem, mert ma is elmentem gyakorolni a tegnap tanultakat, és be van dugulva a fülem, mindkettő, és így nem tudok gondolkodni. De ez csak duma, igazából azért nem, mert még korai lenne, összevárok egy kicsit több tapasztalatot :)

A második történés pedig az volt, hogy véééégre eljutottam dokihoz. Pontosabban diagnosztához, ultrahangra. Szóval végre megnézték a térdemet, és kiderült, hogy nem sérülés a gond – hanem az üvegporc kezdett elvékonyodni. Emiatt éreztem úgy, hogy a csontom fáj – merthogy tényleg az fájt, nem volt, ami felfogja terheléskor az ütődéseket. Kérdeztem az orvost, lehet-e ezzel valamit kezdeni, mondta, persze, és ajánlott is egy másik orvost, akinek ez a szakterülete. Hozzá is be tudtam jelentkezni, úgyhogy jövő héten végre fogom látni, mit tudok tenni, és mik a kilátások. Hét eleje óta egyébként bőszen szedem a porcerősítőt, előbb is eszembe juthatott volna, de nem jutott. Azt nem igazán tudom eldönteni, hogy ennek most örüljek vagy sem, szerintem elnapolom ezt a kérdést jövő szerdáig, de valahogy megnyugtató tudni, hogy mi is a gond.

Újra bringán

csiripiszli | 2012-10-03 21:41:00 | 4 hozzászólás

Most, hogy a sporttársak segítségével kijöttem minden bugyrok legmélyebbikéből, az önsajnálatból, ma újra bringára ültem. (Köszönöm mindenkinek!) Rövidet mentem, oda-vissza nem volt egész öt km, de már ez elég volt ahhoz, hogy felidéződjön egy szöveg, amit még nyáron, a budai rakparton bringázva találtam ki a Hej, rozmaring dallamára. Lehet, hogy nem a legjobb, de arra tökéletes volt, hogy akkor éppen a frusztrációmat átalakítsam. Odáig amúgy még nem jutottam el, hogy hangosan is elénekeljem, ha olyan a helyzet, mert utoljára Kispál koncerteken énekeltem, és akkor kb. mindegy volt, hogyan, de lehet, hogy eljön majd az a pillanat is. Ja, a szöveg amúgy így szól:

Bicikliút, bringaút,
Hagyd szabadon, légy szíves.
Ha nem hagyod, elütlek,
és rossz lesz mindkettőnknek.

Persze, végül nem így végződött az eset. Még egyszer sem.

Ugyanerre a dallamra és ugyanezzel a kezdettel amúgy a biciklis közlekedés több helyzete is leírható.

Bicikliút, bringaút
Hopp, na most meg vége lett,
Hát most akkor mit tegyek,
Tekerek, ahol lehet.

Bicikliút, bringaút,
ha lenne, de jó lenne.
Nincs, hát itten (FRISSÍTÉS, 2012. 10.03., 22:53:) úton tekerek,
éber vagyok, s remélek.

 

2015-11 hó (1 bejegyzés)
2015-06 hó (1 bejegyzés)
2015-05 hó (1 bejegyzés)
2015-03 hó (3 bejegyzés)
2015-01 hó (1 bejegyzés)
2014-12 hó (1 bejegyzés)
2014-09 hó (1 bejegyzés)
2014-08 hó (1 bejegyzés)
2014-06 hó (1 bejegyzés)
2014-05 hó (1 bejegyzés)
2014-04 hó (1 bejegyzés)
2014-03 hó (1 bejegyzés)
2014-02 hó (1 bejegyzés)
2014-01 hó (2 bejegyzés)
2013-11 hó (1 bejegyzés)
2013-10 hó (2 bejegyzés)
2013-09 hó (1 bejegyzés)
2013-08 hó (2 bejegyzés)
2013-07 hó (1 bejegyzés)
2013-06 hó (1 bejegyzés)
2013-05 hó (4 bejegyzés)
2013-04 hó (1 bejegyzés)
2013-03 hó (1 bejegyzés)
2013-01 hó (3 bejegyzés)
2012-11 hó (2 bejegyzés)
2012-10 hó (4 bejegyzés)
2012-09 hó (3 bejegyzés)
2012-08 hó (4 bejegyzés)
2012-07 hó (4 bejegyzés)
2012-06 hó (4 bejegyzés)
2012-05 hó (5 bejegyzés)
2012-04 hó (5 bejegyzés)
2012-03 hó (5 bejegyzés)
2012-02 hó (6 bejegyzés)
2012-01 hó (6 bejegyzés)